Idén a nyugdíjasok nem kapnak semmit

Az előző kormány bevezette a szülői nyugdíj-bónuszt, ami a dolgozó gyerekek járulékaiból a szülőknek visszapörgetett anyagi támogatás volt: a Szociális Biztosítóba (SP) beömlő társadalombiztosítási díjak egy részét fizették ki a dolgozó gyerekek nyugdíjas szüleinek. A juttatást nem kellett külön kérvényezni, az SP automatikusan kiszámolta és átutalta. A biztosítóval csak annak kellett felvennie a kapcsolatot, aki kimondottan nem akarta támogatni a szüleit, és külön utasította az SP-t a támogatás leállítására. A Fico-kormány megszüntette ezt a juttatást, úgyhogy 2025-től az SP már nem fizet semmit.

Bónusz helyett 2%

Helyette lehetővé tették, hogy mindazok, akik jövedelmükből adót fizetnek, a 2%-os adófelajánlás révén nyugdíjas szüleiket is támogathatják. Az erről szóló törvény idén januártól lépett hatályba, csakhogy ez a norma nem hatályos visszamenőleg, azaz nem teszi lehetővé, hogy már a 2024-ben befolyt jövedelemből befizetett adó 2%-át a szüleinknek adományozzuk. Majd egy év múlva, leghamarabb 2025 márciusában-áprilisában az idén szerzett bevételekből levont adó egy része felett rendelkezhetünk úgy, hogy szüleinknek adjuk. Persze megmarad az a lehetőség is, hogy valamilyen nonprofit szervezetet támogatunk. „Ez a lehetőség továbbra sem szűnik meg, csakis a polgárokon múlik majd, hogyan döntenek az adójuk 2%-áról 2026-ban. Elméletileg a támogatásnak 3 címzettje is lehet: mindkét szülő és egy civil szervezet. Vagy mindenki megajándékozhatja csak a szüleit, esetleg csak az egyiküket, vagy mégsem őket, hanem egy civil tömörülést” – magyarázta Daniel Súkup, az adóhivatal szóvivője. 2026-ig van idő eldönteni, ki hogyan akar kombinálni.

Mindenesetre az adófelajánlás révén nyújtott támogatás nem automatikus – minden esetben a dolgozó gyermek aktív hozzáállására lesz szükség. Azaz ki kell számolni az adót, annak a 2%-át, ki kell tölteni a megfelelő űrlapot, fel kell venni a kapcsolatot az adóhatósággal – ugyanúgy, mint eddig, ha civil szervezetet akartunk segíteni.

Nem plusz adó

Noha a megnevezésben benne van az adó szó, ami megtévesztő lehet, fontos tudatosítani: az adófelajánlás nem plusz adót jelent, a lényege az, hogy évente egyszer mindenki eldöntheti, mi legyen az egész évben befizetett adója 2%-ával. Amikor elszámolunk az előző évi bevételeinkkel és az azokból levont adóelőlegekkel, arról is határozhatunk, hogy a már befizetett adó egy részét mire fordítsák: az is az államkasszába vándoroljon, vagy az állam helyett inkább valamilyen nonprofit szervezet (jövőre pedig a szüleik) számlájára utalják, és a polgár azt is kiválaszthatja, konkrétan ki kapja meg az összeget. Esetenként nagyon kevés pénzről van szó, de a nem nyereségorientált, közhasznú tevékenységet megvalósító civil tömörüléseknek minden adomány jól jön. 3 eurónál kevesebbet nem is lehet felajánlani – ha a befizetett adó 2 százaléka kevesebb 3 eurónál, nem élhetünk a támogatás lehetőségével.

Adóbevallás

Az adófelajánlás módja némileg különbözik aszerint, hogy természetes vagy jogi személyről van-e szó, hogy a munkaadó végzi-e az adóelszámolást, vagy adóbevallást kell készíteni. Akik adóbevallást készítenek, közvetlenül az adóbevallás keretében március végéig élhettek az adófelajánlás lehetőségével. Akik az adóhivataltól halasztást kértek, és az adóbevallásukat 3–6 hónappal később adják le, az adófelajánlásra is addig van idejük.

Az adóbevallásban külön rész van az adófelajánlás megtételére egy szervezet számára. Tehát közvetlenül az adóbevallási íven fel kell(ett) tüntetni a megajándékozott szervezet nevét és adatait. Az űrlapon csak annyi ablak van, hogy 1 szervezet fér oda, aki többet akar(t) támogatni, azok adatait külön papíron kell(ett) mellékelni az adóbevalláshoz. A szervezetek neve mellett fel kell(ett) tüntetni a felajánlott összeget is, ami nem lehet kevesebb 8 eurónál.

Alkalmazottak

Az alkalmazottaknak szükségük van igazolásra az adó befizetéséről. Amikor kértük az éves adóelszámolás elvégzését, a bérelszámolónktól igényelhettünk ilyen igazolást. A munkaadónak legkésőbb április 14-éig kell kiállítania. Ebből nyilvánvalóvá válik a befizetett adó összege, valamint a befizetés dátuma, és kiszámítható az adó 2, illetve 3%-a. Ugyanis akik tavaly önkéntes munka keretében ledolgoztak legkevesebb 40 órát, s erről az adott szervezettől van igazolásuk, az adójuk 3%-áról rendelkezhetnek.

Továbbá, a felajánlás megtételéhez kell a Nyilatkozat (Vyhlásenie) elnevezésű űrlap, mely letölthető a központi adóhivatal honlapjáról. Ezen kell feltüntetni a kiválasztott szervezet adatait és azt, mekkora összeg az adó két százaléka. Számlaszámra nincs szükség, IČO-ra viszont igen. Ha nincs SID, az üresen marad. (Az IČO-t nem szabad összetéveszteni a DIČ-csel. Az utóbbit, vagyis az adóazonosító számot az adóhivatal adja, amikor egy szervezet regisztráltatja magát az adóhivatalban. Az előbbit, azaz a szervezet azonosító számát a Statisztikai Hivatal által vezetett nyilvántartás alapján kell megadni – minden jogi személynek és vállalkozónak van ilyen száma. A SID egy további azonosító szám azon egységek számára, melyeknek azonos az IČO-juk.) Mindig az aktuális évre jóváhagyott űrlapokat kell használni. Az adó befizetéséről szóló igazolást és a Nyilatkozatot egyszerre kell eljuttatni a lakhely szerint illetékes adóhivatalba, éspedig április 30-áig.

Az idén 19 192-en pályáznak az adónk 2%-ára. A teljes lista (a szervezetek szükséges adataival együtt) IDE kattintva és az adóhivatal honlapján is böngészhető.