Svájcban készül Szocsira

Hogyan került Svájcba?

Idén tavasszal volt a világbajnokság előtt Luxemburgban egy nemzetközi verseny, amelyen Gheorghe Chiper is részt vett néhány svájci versenyzőjével. Megkérdezte, hogyan készülök otthon, amire azt válaszoltam, hogy egyelőre csak úgy magamtól, ahogyan tudok. Felajánlotta, hogy ha szeretném, kimehetek hozzá Svájcba. Május elején kimentem két-három hétre próbára. Láttam, hogy Dübendorfban minden lehetőség megvan. Nem döntöttem egyből, előtte beszéltem az otthoni szövetséggel, de sokat nem tudtak ajánlani. Tavaly sem ajánlottak majdnem semmit, csak a szállást meg a jeget. Tudtam, nekem ez így nem lesz jó, nem tudok rendesen felkészülni. Átgondoltam a dolgot, s mivel nekem még senki nem ajánlott ilyen lehetőséget, mint Chiper, augusztusban visszamentem hozzá Svájcba.Milyen az összhang kettejük között?Nagyon jó. Az idény első versenye Oberstdorfban nem alakult túl jól, huszadik lettem, de most már kezdünk teljesen egy hullámhosszra kerülni. Nagy reményeim vannak, hogy ő segíthet a kitörésben.Szigorú edző Chiper?Persze. Amikor dolgozni kell, akkor dolgozunk, de máskor lehet viccelni is. Nagyon tisztelem őt. Remek, hogy nem sokkal idősebb tőlem, így tényleg baráti kapcsolatban vagyunk. Főleg úgy, hogy nála is laktam egy jó darabig, amikor közel kerültünk egymáshoz. Rengeteg dologban segített. Most már minden adott a jó felkészüléshez, s már csak tőlem függ, hogy mit hozok ki ebből.Azért lakott Chipernél, mert így volt a legolcsóbb?Nem, nem. Még nem volt meg a tartózkodási engedélyem, de azóta megkaptam a munkavállalási engedélyt is, így november 10-én átköltözöm egy külön lakásba. Nem olcsó, természetesen fogok dolgozni is, hetente kétszer-háromszor napi két-három edzést fogok tartani gyerekeknek. Ebből már azért lehet annyit keresni, hogy ki tudjam fizetni a lakást. Számomra most a korcsolya az első, hogy mit érek el ebben a szezonban, de lassan kell, hogy legyen egy B terv is, mert megöregszünk, és akkor is kell valamihez kezdenünk.A svájci élete valószínűleg összehasonlíthatatlan a romániaival.Így van. Svájcban minden nagyon drága, de az életszínvonal hihetetlenül magas. Nem is gondoltam volna, hogy így is lehet élni egy országban.Miben fejlődött a legtöbbet, amióta kint van Svájcban?A második pontszámban. S most másképpen vannak strukturálva az edzések, ennek köszönhetően a kűr végére már nem vagyok kifáradva. Most már csak az kell, hogy két tripla axel legyen benne, és lehetőleg a kisebb hibák tűnjenek el. Mert a kevés apró hiba összegyűlik, s abból aztán lesz egy nagy mínusz. Oberstdorfhoz képest Pozsonyban 16 ponttal többet kaptam, de a rövidprogram itt sem volt nagyon jó. Nem az ugrások bántanak, mert azok meglesznek, mire kell, hanem a forgások, lépéssorok. Ott nem szabad rontani. Egy forgás nagyon fontos, rengeteg pontot el lehet szórni, én ott vesztem a legtöbbet. A teljes interjú hétfői nyomtatott kiadásunkban olvasható.