Norvég tündöklés a negyedik téli olimpián

Ellenzőkből főszervezők

A náci politika és ideológia kezdetben teljességgel olimpiaellenes volt, de amikor Joseph Goebbels felfedezte az ötkarikás játékok propagandalehetőségeit, Hitler is pozitívan állt a szervezéshez. A nyári olimpia előeseményeként tartották számon a téli játékokat, így nem csupán a németek mindenek feletti erényeit próbálták előtérbe helyezni, de egyfajta bizonyítékot is akartak szolgáltatni arról, hogy megfelelő kezekbe került a nyári események rendezési joga. Kiváló infrastruktúrát és körülményeket varázsoltak a helyszínre, mintegy két és fél millió márkát fordítottak a szervezésre. Több mint hatezer katona kíséretében maga Hitler nyitotta meg a negyedik téli olimpiát, melyen a hazai versenyzők – a norvégok mögött – az éremtábla második helyén végeztek.

Főszerepben a norvégok

Sonja Henie műkorcsolyában megnyerte sorozatban harmadik olimpiai aranyát, mely a mai napig egyedülálló a női mezőnyben. A norvég győzelmét sokan megkérdőjelezték, csupán néhány ponttal tudott Cecilia Colledge fölé emelkedni. A 15 éves angol műkorcsolyázó szabadprogramjában felcserélték a zenét, s csak percek múlva kezdték az övét játszani. Mindez olyannyira megzavarta a versenyzőt, hogy az első percekben majdnem elesett. Végül a norvég klasszis szoros csatában  tudta legyőzni a fiatal angol tehetséget.

Gyorskorcsolyában taroltak a norvégok: a megnyerhető tizenkét érem felét hazavitték. Az esemény legnagyobb csillaga a norvég Ivar Ballangrud volt, aki a gyorskorcsolya négy versenyszámából háromban aranyérmet, egyben pedig ezüstérmet szerzett: 500, 5000, 10000 méteren győzött, 1500-on második lett. Ezzel az ellenállhatatlan teljesítménnyel megkoronázta a norvégok sikereit: az élen zártak hét arannyal, öt ezüsttel és három bronzzal.

Mérföldkövek

Első ízben szerepelhetett a téli olimpián az alpesi sí, mely elindította az évtizedekig húzódó amatőr–profi vitát. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem engedte a síoktatókat szerepelni a játékokon, így az osztrákok és a svájciak bojkottálták a versenyeket. Mindez az eredményeken is megmutatkozott, hiszen Toni Seelos, 1935-ös világbajnok edzőként és tesztelőként hat másodperccel jobb időt ért el, mint az olimpiai bajnok. A heves vita után úgy döntöttek, a következő olimpián nem szerepel majd az alpesi sí. Egyébként mind a lesiklás, mind pedig a szlalom női és férfi versenyét németek nyerték.

Szintén először fordult elő, hogy nemzetközi rádiók élőben közvetíthették a téli játékok történéseit. A Magyar Rádió élőben közvetítette a Magyarország–Belgium jégkorongmérkőzést, emellett a helyszínről tudósíthattak Rotter Emília és Szollás László műkorcsolyában szerzett bronzérméről, valamint a Szekrényessy Piroska és Szekrényessy Attila páros negyedik helyét érő kűrjéről. A torna meglepetése a britek hokigyőzelme volt: 2:1 arányban legyőzték a háromszoros olimpiai bajnok kanadai csapatot. Így az arany az erős kanadai hatás alatt álló briteké lett. Bár csak egy játékosuk született Kanadában, a 13 hokisból kilencen ott nőttek fel, s összesen tizenegyen játszottak ott.

A bobszámok kivételével minden számban indultak magyar versenyzők, mindez azóta is egyedülálló a téli olimpiák történetében.

Rákóczi Klaudia