Mókusolimpia

Nem értem például azt, hogy ha úgy ítélik meg, az időjárás vastag pulóver és széldzseki viselését követeli meg (és úgy ítélik meg, mert ezt viselik), akkor miért vannak rövidnadrágban, strandpapucsban, mezítláb. Talán a londoniak testének alsó és felső fele különböző hőmérsékletű? Valahogy úgy, ahogy a brit mosdónak két csapja van, az egyikből forró, a másikból jéghideg víz folyik?

A csapok használatának helyes módjára sem jöttem még rá – hosszas tépelődés után tegnap a kételyeimet megosztottam egy kollégával, és nagy megkönnyebbüléssel tapasztaltam, hogy nem vagyok egyedül a problémával. „Én öt másodpercre a forró víz alá tartom a kezemet, aztán pedig három percen át hűtöm az égési sebeket” – mondta a kolléga. Gyaníthatóan nem ez a helyes megoldás, de jobbat még nem találtunk ki.

Egyéb furcsaságok is vannak. A szállásomon például adtak egy térképet, amin rajta van az egész városnegyed – csak éppen az az utca, ahol lakom, már lemaradt róla. „Mi valahol erre vagyunk” – mutatott a térkép szélén öt-hat centivel túlra a kedves önkéntes bácsi, elégedetten, hogy most már biztosan haza fogok találni. Végül is, eddig még mindig és mindenhonnan hazataláltam (ha holnap nem írnék semmit, akkor kár volt elkiabálnom), bár a hivatalos taxik sofőrjei mindent megtesznek, hogy összezavarjanak. Nem sokszor vettem még igénybe őket, de kétszer ugyanazon az útvonalon még nem sikerült abszolválnom azt a két és fél kilométert.

Viszont láttam mókust. Ilyesmi Pozsonyban nem adatik meg az embernek. A londoni mókusok messze földön híresek, kissé hiányérzetem is volt, hogy már lassan két hete (432 napja) vagyok itt, és nem találkoztam velük, pedig London-specialista kedves barátnőm még szakszerű mókusszelídítési tanácsokkal is ellátott. Most viszont, amikor hajnalok hajnalán baktattam a buszhoz, ami a Dorney-tóhoz visz kajak-kenut nézni, káprázatos látvány fogadott a parkban.

Mókusinvázió! A mókusok egyáltalán nem voltak olyan álmosak, mint egyesek (egyesek alatt természetesen a galambokat értem, akik egy kupacban gubbasztottak, és morcos szemmel méregették a zajos mókushadat), ugráltak és futkostak és játszottak. Gyorsabban, magasabbra, erősebben – biztosan a mókusolimpiát is most rendezik.