Miért vesztett a BL-döntőben a Győr?

Olyan közel volt, és mégis nagyon távol. A Győri Audi ETO KC hetesekkel veszítette el a női kézilabda Bajnokok Ligája döntőjét a román CSM Bucurestivel szemben. Löke és Grimsbö helyett végül Gulldén és Grubisic lett a hős.

„Nüanszok döntöttek” – fogalmazott Ambros Martín, a győriek vezetőedzője. „Csak egy kis szerencse hiányzott” – mondta Eduarda Amorim, a Győr brazil átlövője. „Nem tudom, min múlott. Túl fájdalmas pillanat ez az elemzésekhez” – nyilatkozta a kapus Kari Aalvik Grimsbö.

Nem sok hiányzott, hogy a Győri Audi ETO KC játékosai négy éven belül harmadszor is a magasba emelhessék a BL-trófeát, ám végül a BL-újonc CSM ünnepelhetett. Megpróbáltuk összeszedni az okokat, hogy miért.

1. A kapusteljesítmény

Jelena Grubisic lett a Final Four legértékesebb játékosa, nem véletlenül. A CSM horvát kapusa a Vardar elleni elődöntőben 20, a Győr elleni döntőben 18 védést mutatott be, ezzel óriási részt vállalt csapata sikerében. A sors fintora, hogy Grubisic tavaly még a Győr kapusa volt, ám egy sérülés miatt nem igazán tudta megmutatni, mi is van benne.

Győri oldalon a norvég Kari Grimsbö sokkal kevesebb labdába nyúlt bele, s bár fontos pillanatokban védett, így a CSM sem tudott ellépni az ellenfelétől, olyan bravúrjai nem voltak, mint Grubisicnak.

Az is komoly hátránynak bizonyult, hogy a Győr gyakorlatilag egy kapussal abszolválta a Final Fourt, Kiss Éva csak epizódszerepeket kapott. A magyar válogatott kapusa, aki a 2014-es Eb-n az egyik húzóember volt, sajnos Győrben elszürkült, mintha Ambros Martín sem bízna benne, csak heteseknél küldte be.

A CSM-et irányító Kim Rasmussen ezzel szemben húzott egy merészet, a rendes játékidő utolsó két percére, s aztán a hosszabbításra is a brazil Pessoát állította a kapuba, aki körülbelül olyan lelkiállapotban állt a háló elé, hogy akár a győriek ütőerét is átharapta volna. Az elképesztően felspannolt Pessoa védte végül ki a büntetőpárbajban Groot és Löke hetesét is.

2. Rasmussen meccselése

Az elvesztett döntő után elég gyászos hangulat uralkodott a Papp László Budapest Sportarénában, ahol nyilvánvalóan a győri drukkerek voltak óriási fölényben, de egy pozitívumot még a csalódott szurkolók is találtak: ha Kim Rasmussen lesz a magyar női válogatott szövetségi kapitánya, akkor az nagyon jó lesz. (A magyar szövetség tárgyal vele a nemzeti csapat irányításáról.)

A dán szakvezető közismert arról, hogy nagyszerűen tudja motiválni a játékosait, s egyúttal a terhet is leveszi róluk. Hatvan (ebben az esetben hetven) percen át együtt él a játékkal és száz fokon ég, és repertoárjából képes előhúzni a helyzetnek leginkább megfelelő megoldásokat.

A CSM mind a rendes játékidő, mind a hosszabbítás vége előtt power playt játszott, kapus nélkül, s mind a két szituációt gólra váltották (az elsőt közvetlenül, a másodikat egy szabálytalanságot követően egy hetes által). Az is Rasmussen zsenialitását mutatja, hogy a még jól védő Grubisicet hozta le a végjátékban, nem várva meg, amíg fejben elfárad.

3. Gulldén, a gólkirálynő

Isabelle Gulldén, a CSM svéd irányítója fenomenális formában játszott a döntőn. 14 gólt lőtt, ebből nyolcat az első félidőben, hatot a másodikban. A meccs alatt nyolc hetest értékesített, s bár a hazai drukkerek végig abban bíztak, hogy egyszer meg fog remegni a keze, nem így történt – védhetetlenül lőtt a hálóba a hosszabbítás vége előtt és a szétlövésben is.

Átlövéseivel szemben tehetetlen volt a Győr, az első félidőben százszázalékos volt a svéd irányító lövési mutatója, s végül 108 góllal a sorozat gólkirálya lett.

Hozzá hasonló húzóember nem akadt győri oldalon. Heidi Löke ugyan nyolc gólig jutott, ezzel a zöld-fehérek legeredményesebb játékosa volt, de paradox módon sokakban az maradt meg, hogy két ziccert is elhibázott, s ez sokba került a Győrnek. (Egyszer ejtéssel próbálkozott Grubisiccsal szemben, máskor pedig a lába alatt akarta hanyagul elpörgetni a labdát – egyik sem jött be.) Ettől függetlenül, ha a szétlövést a Győr nyeri, valószínűleg Lökéé lett volna a legértékesebb játékosnak járó díj.

4. Tanácstalan támadások

Ambros Martín köztudottan a védekezés megszállottja, a Győr az elmúlt időszakban főleg a hatékony defenzívát szem előtt tartva erősített. A döntő azonban megmutatta, hogy jó védekezéssel lehet „nem elveszteni” egy meccset, de nem lehet megnyerni. Martín azt nyilatkozta, nagyon fájó ez a vereség azért is, mert csapata nem vesztett 60 perc alatt, nem vesztett 70 perc alatt, mégsem emelhette magasba a kupát.

Az is igaz azonban, hogy nem is nyert. Amorim és Löke összjátékából ugyan született egy álomgól (Amorim a háta mögött passzol Lökének, aki megkaparintja a labdát, befordul, és bevetődve könyörtelenül a hálóba lő), de a kreativitás nagyon hiányzott ebből a csapatból. Görbicz Anita klasszisa a szélen nem tud megmutatkozni, a szélsőjáték egyébként sem létezett a Győrnél a döntőben. Csak két gólt dobtak szélről, ebből az egyik egy emberelőnyös figura volt, a szélsők egyébként jóformán labdát sem kaptak.

5. Az outsider nyugalma

A CSM Bucuresti először szerepelt a Bajnokok Ligájában, s újoncként rögtön meg is nyerte a sorozatot. Erre a középdöntő után senki sem számított, a Győr a ebben a fázisban Bukarestben 24:22-re, hazai pályán pedig 28:22-re verte a CSM-et. A románok a középdöntős csoportjuk negyedik helyén végeztek, ám a negyeddöntőben óriási meglepetésre oda-vissza legyőzték az addig veretlen Rosztov-Don együttesét, az elődöntőben felülmúlták a Vardart, a döntőben pedig a Győrt.

A játékosok elmondták, Kim Rasmussen csak annyit kért tőlük a finálé előtt, hogy érezzék jól magukat a pályán, míg a Győrre komoly nyomás nehezedett, a címvédő Buducnost kiverése után sokan már úgy vették, zsebben az újabb BL-trófea. A CSM ezzel szemben az esélytelenek nyugalmával várhatta a finálét, és ott is náluk volt a lélektani előny, hiszen a rendes játékidő és a hosszabbítás vége előtt is vert helyzetből jöttek vissza a meccsbe. A heteseknél ez a lelkiállapotbeli különbség maximálisan ki is jött.