Kultúra

Melankolikus ballada a rasszizmusról

A Ma Rainey: A blues nagyasszonya című Netflix-film a tavaly nyáron mindössze negyvennégy évesen elhunyt Chadwick Boseman remek hattyúdala. Emellett egy nagyszerű film a rasszizmus-ról és az emberi természetről.
Mészáros György

2021. január 21. 18:01

Ma Rainey: A blues nagyasszonya
Ma Rainey életre keltője, Viola Davis elmaszkírozva, a sok smink alatt is képes átlényegülni igazi dívává. (Fotó: Netflix)

Denzel Washington producerként eredetileg az HBO csatornával kötött szerződést 10 film elkészítéséről, amelyek mindegyike az afroamerikai drámaíró, August Wilson írásait dolgozta volna fel. 2016-ban ennek az antológiának az első része volt a Kerítések, 2020-ban pedig, immár ugyan a Netflixre, de megérkezett a második film is Ma Rainey: A blues nagyasszonya címmel. August Wilsonon és a témakörön (az afroamerikaiak kirekesztettsége) kívül a Ma Rainey-t alakító Viola Davis is közös pont a két filmben. Davis a Kerítésben nyújtott alakításáért megkapta a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscar-díjat, és nem elképzelhetetlen, hogy idén is ott legyen az Akadémia listáján Ma Rainey megformálásért.

Wilson drámáját 1983-ban már színpadra állították. George C. Wolfe rendező alkotásán ez érezhető is. Nemcsak azért, mert a játékidő 90 százaléka két helyszínen játszódik, hanem azért is, mert néha a monológok és a párbeszédek annyira körmönfontak és cizelláltak, hogy bántóan messze kerülnek a természetességtől. Wolfe-nak, szerencséjére, remek színészgárdával volt lehetősége dolgozni, Viola Davis mellett nagyszerű karakterszínészek alakítják a zenekarát (Michael Potts, Glynn Turman, Colman Domingo), Dusan Brown pedig Ma dadogó unokaöccsének a szerepében nyújt emlékezeteset. Ám a show-t egyértelműen a Marvel-filmek egykori Fekete Párduca, Chadwick Boseman nyúlja le. Ez volt Boseman utolsó szerepe: a 2018-as Fekete Párducban még félistenné kigyúrt színész rákbetegsége miatt itt már láthatóan csontsoványra fogyott. Ezzel együtt Levee megformálásával élete legjobb alakítását nyújtja.
 

A Ma Rainey: A blues nagyasszonya meglehetősen atipikus életrajzi film, hiszen nem teljességében mutatja be a bluesénekes Ma pályafutását, hanem csupán néhány órát mutat belőle, mégpedig azt a szakaszát, amikor a Paramount Stúdióban felvételt készítenek a leghíresebb dalaiból. Ám ebben a pár órában is benne van mindaz, amivel Mának és a többi afroamerikai művésznek meg kellett küzdenie az 1920-as években. A blues alapvetően a színes bőrűek zenéje volt, ám ezekben az időkben nem igazán szólaltathatták meg nagyközönség előtt (inkább csak saját maguk közt, klubokban), az pedig nagyon keveseknek adatott meg, hogy egy profi stúdióban rögzítsék a dalaikat. Ezért is lehet első látásra furcsa, hogy Ma különböző sztárallűrjeivel, pimaszságaival az első perctől kezdve mindent megtesz azért, hogy a producerek idő előtt kipenderítsék a stúdióból. Ám ahogy halad előre a játékidő, rájövünk, hogy Ma így lázad a rasszizmus ellen: a felszínen látszólagos belenyugvással, pesszimizmussal, a felszín alatt viszont apró csipkelődésekkel – azzal, hogy ezúttal ő ugráltatja a fehéreket – próbál lázadni az őt emberszámba sem vevő fehér emberek ellen. Viola Davis elmaszkírozva, a sok smink alatt is képes átlényegülni igazi dívává. Erélyes játéka láttán nem csodálkozunk, hogy még a stúdió producerei is vigyázzban álltak előtte, és lesték minden kívánságát.

Ma lázadozásával szemben Leve behízelgéssel próbál kitörni a rasszizmus börtönéből. Saját dalokkal áll elő, és szeretné azokat eladni a Paramount producereinek, mindezt széles mosollyal és folytonos hajbókolással. Ám legbelül ő is ugyanolyan lázadó természet, mint Ma. Levee, aki tragikus, dühös, szomorú figura, ezt teátrális gesztusokkal próbálja leplezni. Chadwick Bosemannek nagyon nehéz dolga volt, hogy Levee ne egy ripacs trombitásnak tűnjön, ám nagyszerűen megoldotta a feladatát. Van a filmben egy megrázó monológja a hitről, a halálfélelemről és a bizonyítási vágyról. Ez akkor is elképesztő erejű lenne, ha nem tudnánk, hogy Boseman a rákkal küzdött, ám tudatában ennek, még jobban letaglózza a nézőt, és napokkal a film megnézése után is ott motoszkál az ember fejében.

Ma lemezének rögzítése közben az új idők szavait trombitáló Levee és a „blues anyjának” is becézett, a régi korok hangját képviselő énekesnő között egyre nő az ellentét. Végül Levee már mindenkiben az ellenséget látja, még azokban is, akik segíteni szeretnének neki.

A Ma Rainey: A blues nagyasszonya fontos kérdéseket boncolgat, nem feltétlenül csak a rasszizmusról, hanem általában az emberi természetről mint olyanról. Teszi ezt remek szereplőgárdával, helyenként emlékezetes monológokkal (a korábban kifejtettek dacára), továbbá – annak ellenére, hogy csupán két helyszínen játszódik a film – igazán hatásos képekkel. Ráadásul például a Zöld könyv – Útmutató az élethez című hasonló filmmel ellentétben ez végre nem egy szimpatikus fehér karakter szemén keresztül akar mesélni a rasszizmusról, hanem azoknak a színes bőrűeknek a sorsával, akik valóban megélték a kirekesztettséget.

Ma Rainey: A blues nagyasszonya (Ma Rainey's Black Bottom)

Amerikai zenés dráma. 94 perc.

Rendezte: George C. Wolfe.

Főszereplők: Viola Davis, Chadwick Boseman, Michael Potts, Glynn Turman, Colman Domingo.
 

Támogassa az ujszo.com-ot

Rengeteg hírrel bombáznak minket különböző portálok, s nem könnyű felismerni a valódi- és álhíreket. Ezért is fontos, hogy olyan weboldalakról tájékozódjunk, amelyek megbízható, korrekt információkat nyújtanak.

Az ujszo.com szerkesztőségében minden nap azért dolgozunk, hogy Önök kizárólag ellenőrzött, valós híreket kapjanak weboldalunkon. Ennek biztosítása meglehetősen költséges. Mi viszont szeretnénk, hogy minden kedves olvasónk hozzájuthasson az ellenőrzött információkhoz, ez azonban az Önök anyagi segítsége nélkül hosszú távon nem lehetséges.

Ezért kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektora lapunknak elmondta, a tárca tervezete szerint jelentősen átalakítanák az egyetemek önkormányzati szerveit, megnyirbálnák az akadémiai szenátusok jogköreit ⋌(Somogyi Tibor felvétele)

Nagy az elégedetlenség a felsőoktatási törvény tervezett módosítása miatt

Komárom

Fennakadások nélkül zajlik a határforgalom ellenőrzése az Erzsébet hídnál

Orbán Viktor

A Fidesz kilép az Európai Néppárt frakciójából

Prisztács

Prisztács Tamás: Klopp 2015-ös Dortmundja a csúcs

A vírus az államkasszát is megfertőzte

koronavírus Magyarország

Meghalt 136 beteg, 4211-gyel nőtt a fertőzöttek száma Magyarországon

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.