<p>Az olimpiai és világbajnok Matej Tóth nem indul az augusztusi atlétikai vb-n, mert testileg-lelkileg kimerült, ezért nem tudott rendesen felkészülni. A sportoló azzal indokolta állapotát, hogy a nemzetközi szövetség (IAAF) eltéréseket talált a biológiai útlevelében.</p>
Matej Tóth nem indul a vb-n, eltérések vannak a biológiai útlevelében
Matej Tóth két éve gyakorlatilag rajt-cél győzelmet aratott a pekingi vb-n 50 km-es gyaloglásban, a tavalyi riói olimpián pedig ugyanebben a számban drámai fordulatokat is tartogató versenyben győzött.
Idén csak egy verseny
Az idei londoni vb-n azonban biztosan nem áll rajthoz. A besztercebányai Dukla 34 éves atlétáját a tavalyi olimpia után megműtötték, mivel hónapok óta ínsérüléssel bajlódott, ami az olimpiai felkészülését is jelentősen megnehezítette.
Tóth idén csak egy versenyen állt rajthoz, áprilisban a Borský Mikuláš-i szlovák bajnokságon szuverén módon győzött 20 km-en.
A csehországi Poděbradyban rendezett Európa-kupát kisebb lágyéksérülés miatt kihagyta, ám az akkori hírek úgy szóltak, a londoni indulását ez nem veszélyezteti.
Tóth viszont nem állt rajthoz a júniusi somorjai PTS viadalon sem, ahol 3000 méteren kellett volna indulnia, és több más jellegű rendezvényt, autogramosztást, sajtótájékoztatót is lemondott ebben az időszakban. Edzője, Matej Spišiak akkor a SME napilapnak úgy fogalmazott: „Nincs szó sérülésről. Fizikai és mentális nehézségek kombinációja áll fenn.” Spišiak akkor már kilátásba helyezte, hogy Tóth nem fog indulni a vb-n.
Elítéli a doppingot
Maga a versenyző végül szombat este, sajtóhírben tájékoztatta a széles nyilvánosságot arról, hogy testi-lelki kimerültség miatt kihagyta a világbajnokságot. „Az állapotomat az okozta, hogy a Nemzetközi Atlétikai Szövetség figyelmeztetett, statisztikai eltéréseket talált a biológiai útlevelemben, és magyarázatot kért ezekre” – írta Tóth, aki mindig is határozottan fellépett a dopping ellen. Az újságírói végzettségű sportoló a szlovák atlétikai szakfolyóiratban több jegyzetet is írt ezzel kapcsolatban, és Rióban, immár olimpiai bajnokként is keményen fogalmazott az orosz atléták kollektív eltiltásáról: „Megérdemlik!”
A szlovák gyaloglót ezért is rázta meg ennyire az IAAF jelzése. „Egész pályafutásom során felléptem mindenféle alattomos módszer ellen, és kizártnak tartom, hogy hibát követtem volna el, ez a hír sokkolt. Most tehát arra koncentrálok, hogy különféle területek szakértőinek segítségével bebizonyítsam, hogy a szervezetem természetes fiziológiai állapotáról van szó, amit az akkori egészségi állapotom válthatott ki” – olvasható Tóth közleményében. Az nem derült ki, mely időszakokban tértek el Tóth értékei a statisztikailag megállapított adatoktól.
A biológiai útlevélben található eltérések nem jelentenek szükségszerűen doppingot, de ha kilengések tapasztalhatók, a sportoló kötelessége, hogy bizonyítsa ártatlanságát.
Két modul az útlevélben
A biológiai útlevelet a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) az egyre elterjedtebb dopping megfékezésére vezette be, közvetett ellenőrzésként. A közvetlen doppingvizsgálat során a sportoló vérében vagy vizeletében keresik a tiltott szerek nyomait. A biológiai útlevél ezzel szemben a sportoló biológiai paramétereit tartalmazza egy adott, hosszabb időszakból, ez tehát közvetett analitikus információkövetés.
„Az útlevél két modulból áll, az egyik hematológiai információkat tartalmaz, vagyis a sportoló vérképének értékeit, a másik pedig a szteroid modul, amely azt rögzíti, milyen arányban vannak jelen a sportoló testében az egyes hormonális anyagok – magyarázta lapunk kérdésére Miroslav Motyčík, a Szlovák Doppingellenes Akadémia elnöke. – A referenciaértékeket a teljes emberi népesség statisztikai értékei alapján határozzák meg, és ha a sportoló néhány értéke túllépi ezeket, akkor doppinggyanúba keveredhet.”
Betegségre is utalhat
Ezek az eltérések a szervezet saját működéséből is fakadhatnak, ám arra is utalhatnak, hogy a sportoló tiltott szereket használt. Motyčík elmondta, hogy ha a biológiai útlevélben eltéréséket találnak, akkor háromféle módon folytatódhat az ügy: „Kiderülhet, hogy a sportoló tudatosan használt tiltott szereket, de az is, hogy tudtán kívül került a szervezetébe ilyen anyag, tévedésből vagy csalás miatt, egy hozzá közel álló személy, orvos, edző, menedzser által, vagy táplálék-kiegészítők részeként. A harmadik eset pedig az, amikor a megváltozott értékek valamilyen patológiás állapotra utalnak, tehát betegségre figyelmeztetnek.”
Motyčík hangsúlyozta, hogy a standard statisztikai értékektől való eltérés nem jelenti automatikusan azt, hogy a sportoló doppingolt. „Azt is figyelembe kell venni, hogy a sportoló a teljesítmény során extrém terhelésnek veti alá a testét, ezért a különböző értékei is eltérhetnek az átlagos statisztikai értékektől, de még a saját átlagos értékeitől is, és ennek nem kell azt jelenteni, hogy a sportoló tiltott szerekkel élt” – mondta a Szlovák Doppingellenes Akadémia elnöke.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.