Madridi vadkutyák vs. barcelonai nagykutyák

Az esélyesek győztek, de sem a Barcelona, sem a Bayern München nem kápráztatta el szurkolóit a labdargó BL-negyeddöntők keddi játéknapján.

Igazán jó mérkőzést hozott a Barcelona és az Atlético Madrid párharcának első felvonása a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében. Mindez elsősorban az Atlético Madridnak köszönhető. A vendégek még a szokásosnál is nagyobb vehemenciával vetették bele magukat a meccsbe. Mint egy vérszagot fogó afrikai vadkutyacsapat, úgy loholtak a barcelonai sztárok nyomában, bele-belemartak a bokájukba, csattogtatták a fogaikat, dühödten morogtak. Jó volt nézni ezt a mentalitást, felszökött az adrenalin, jó volt látni megint, hogy a vasakarat és a szervezettség meg tud rogyasztani még egy olyan tökéletes, a futballt művészi szinten űző csapatot is, mint a Barcelona. Azt is újra bizonyította az Atlético, hogy ez az engesztelhetetlen harci felfogás nem áll ellentétben a sportszerűséggel, ráadásul az, amit a madridiak a nagybetűs futballból mutattak, ugyancsak meggyőző volt.

Csakhogy hiába volt majdnem tökéletes Simeone és falkájának előadása, egy ostobaságon megbukott a nagy hadművelet. Fernando Torres hihetetlenül vitálisan kezdte a mérkőzést, lőtt is egy olyan gólt, amilyet évek óta nem láttunk tőle, éles volt, harapós. Csakhogy túlpörgött, és a gólja után néhány perc leforgása alatt kapott két sárga lapot, két teljesen felesleges szabálytalanság után. S bár ekkor benne volt a mérkőzésben, hogy a Barcelona megszórja az Atléticót, a vendégek továbbra is egyenrangú partnerei voltak a BL-címvédőnek. Suárezzel azonban nem tudtak mit tenni, végül 2:1-re kikaptak. Más kérdés, hogy az első félidőben (még 0:1-nél) Luis Suárez úgy rúgott bele Juanfranba, hogy azért az azonnali piros lap sem lett volna túlzás.

A madridiak joggal voltak csalódottak a mérkőzés után. „Több mint két kérdéses eset volt, de oké, ennyi” – kommentálta a játékvezető döntéseit Diego Simeone. „A Barcelona védelem alatt áll. Ha kiesne a Barcelona, az láthatóan nagyon fájna az UEFA-nak” – ezek már Filipe Luis szavai, aki ezzel saját edzőjét is feldühítette, Simeone attól fél, joggal, hogy a brazilt eltiltják a nyilatkozata miatt. Az összeesküvés-elméletek és Felix Brych játékvezető (Suárez esetében teljesen jogos) szidása mellett alighanem az fájhat a legjobban az Atléticónak, hogy a csapat ezt a mérkőzést megnyerhette volna. Mert mondhatjuk azt, hogy Barcelonában a 2:1-es vereség nem rossz eredmény, azt a madridi focistáknál senki sem érezheti jobban, hogy a keddi mérkőzés azon kevés esetek egyike volt, amikor az Atlético játékban is jobbnak tűnt a Barcelonánál, vagyis legyőzhette volna. S ki tudja, mi lesz a visszavágón? Ehhez képest a vereség elég rossz eredmény. Viszont legalább megszokott: tavaly január óta a Barcelona sorozatban hetedszer győzi le az Atléticót, az utolsó három mérkőzésen pedig rendre ugyanaz a koreográfia, az Atléti vezetést szerez, a Barca fordít.

A nap másik mérkőzésén a Bayern – a Barcelonához hasonlóan – magához képest mérsékelt teljesítménnyel verte 1:0-ra a Benficát. A második percben Vidal betalált, ennyi. A mérkőzés előtt Pep Guardiola arról beszélt, hogy a Benfica védelme az egyik legerősebb Európában – mint kiderült, a katalánnak ebben is igaza van. De ettől még a meccs nem lett jobb, és egy hét múlva is inkább a spanyol belháború visszavágóját ajánljuk mindenkinek.