Kuzmina a legendás Björndalen mellé került

Előző este a pjongcsangi Medal Plazán járt, immár másodszor. A 15 km-es versenyben szerzett ezüstérmét vette át, stílusosan ezüstszínű sapkában. "Ez a sapka volt rajtam az első eredményhirdetésemen is itt Pjongcsangban" - magyarázta Kuzmina az olimpia talán legszelesebb helyszínén. Nem mondta ki, de mosolyából sejteni lehetett, más színű sapka is van készenlétben a bőröndjében.

Végül azt is felvehette - aranyéremhez aranyszínű sapka dukál.

Nem gondolta volna

Pedig a tömegrajtos verseny reggelén maga sem hitte, hogy minden ilyen jól sikerül. "Fáradt voltam a 15 km után, rövid volt az idő a regenerációra" - vallotta be utólag. A verseny előtt csak szenvedett a lőtéren, sokat hibázott. Az utolsó bemelegítő sorozata azonban jól sikerült, férje és edzője, Daniel Kuzmin pedig megnyugtatta:

"Látod, Nasztya, fehér mind az öt célpont, jól fog menni a versenyen is."

Kuzmina Pjongcsangban a sprintben, az üldözéses versenyben és 15 km-en is gyors tempót diktált, és a tömegrajtos versenyben is hamar az élre állt. "Elég jeges volt a pálya, nem akartam megkockáztatni, hogy az ellenfelek esetleg valamilyen veszélyes manőverekbe kezdenek előttem, a saját tempómat akartam menni" - magyarázta már a befutó után.

Egy híján húsz

Kuzmina roppant magabiztosan lőtt, az első három lövészetnél nem hibázott, így fokozatosan növelte előnyét a mezőny előtt. Az utolsó lövészetnél is remek ütemben szedte le az első négy célpontot, az utolsó előtt azonban hosszan kivárt... És elrontotta.

"Soha nem lőttem le még egy versenyen húszból huszat. Tudatosítottam, hogy most sikerülhet, és talán megijedtem kicsit a lehetőségtől, az utolsó lövés előtt kiestem a ritmusból. Már nem tudtam visszatérni rendesen a célponthoz, az a lövés elszállt. Elnézést kérek érte, tudom, hogy a nézők inkább visszafojtották a lélegzetüket, de higgyék el, akkor én sem lélegeztem" - mondta a verseny után Kuzmina.

Akkora előnnyel érkezett a lőtérre, hogy az egy büntetőkör is belefért, ráadásul üldözői sem lőttek hibátlanul.

Zászló a kézben

"Az utolsó kör már nagyon nehéz volt, zsibbadt a lábam, éreztem, hogy nagyon fáradok. De nem vehettem vissza a tempóból, mert azt az információt kaptam, hogy Domracseva nagyon jön utánam. Pontosan tudom, Dása mennyire kemény tempóra képes, ha látja maga előtt a célt" - mesélte Kuzmina.

A célegyenesben már kicsit fellélegezhetett, mert Domracseva nem tudott közelebb kerülni hozzá, ezért arra is volt módja, hogy elvegye a felé nyújtott szlovák zászlót. A szélben alig tudta kihajtogatni, de azért megbirkózott vele a diadalmas finisben.

"Az aranyérmes mosolya bevilágítja az éjszakát" - írta Kuzmina befutójáról a Biathlonworld szakportál.

A harmadik az országé

Kuzmina az üldözéses és a 15 km-es versenyben szerzett ezüstérmei után harmadik érmét, első aranyát nyerte Pjongcsangban. A második helyen, szintén egy lőhibával a fehérorosz Darja Domracseva végzett, aki Szocsiban három egyéni számot nyert meg, de Pjongcsangban a korábbi versenyeken nem igazán találta önmagát. A harmadik két lőhibával a norvég Tiril Eckhoff lett, aki négy éve is bronzérmes lett ebben a számban.

"Régi álmom volt, hogy egyszer szlovák zászlóval finiselhessek" - nyilatkozta a tyumenyi születésű Kuzmina, akit az orosz válogatottban leírtak, Szlovákiában azonban új lehetőség nyílt előtte.

"Az első érmet magamnak nyertem, a másodikat az öcsémnek, a harmadikat pedig az egész országnak, mindenkinek, aki szorított nekem" - hálálkodott olimpiai diadala után Kuzmina. 

Pjongcsangtól Pjongcsangig

Kuzmina 2009-ben éppen Pjongcsangban szerezte első érmét világversenyen szlovák színekben, akkor a tömegrajtos versenyben ezüstérmes lett a vb-n. Mégsem érezte úgy, hogy az Alpensia Biatlonközpont pályája különösebben feküdne neki. "Az időjárási viszontagságok közül a legkevésbé a szelet szeretem. Megbirkózom a hideggel, a meleggel és az esővel is, de nagyon nem bírom, ha fúj a szél. Először mérges voltam, miért ilyen szeles ez a pálya" - vallotta be Kuzmina. Aztán sikerült ezen felülkerekednie, és azzal nyugtatta magát, hogy a körülmények mindenki számára egyformák.
 

Rekordok

Kuzmina győzelmével saját sportága és a teljes szlovák sport krónikájába is beírta magát. Három olimpiai arannyal és három ezüsttel Szlovákia legsikeresebb olimpikonja lett, megelőzve a három aranyat és egy bronzot gyűjtő vízi szlalomos Hochschorner fivéreket. Hat olimpiai érme is szlovákiai rekord - eddig a szintén vízi szlalomos Michal Martikán volt a csúcstartó öt éremmel (2 arany, 2 ezüst, 1 bronz). 

Kuzmina egyben az egyéni számokat tekintve a legsikeresebb női sílövő az olimpiák történetében, rajta kívül csak a legendás Ole Einar Björndalen állhatott többször, konkrétan kilencszer dobogóra egyéni számban ötkarikás játékokon. Björndalen mellett pedig Kuzmina az egyetlen biatlonista, aki mind a négy egyéni számban (sprint, üldözéses, egyéni, tömegrajtos) tudott olimpiai érmet szerezni!

Lesz folytatás?

"Csak egy biztos, hogy a következő olimpián már nem leszek ott"

- válaszolta immár háromszoros olimpiai bajnokként Kuzmina, amikor arról faggatták, ez-e pályafutása utolsó szezonja.

Az olimpián még rajthoz áll a vegyes és a női váltóban is, a játékok után pedig vár rá a Vk-sorozat, ahol összetettben a második helyen áll.

"Van még két álmom, ami nem teljesült. Az egyikhez most közel jártam, hogy húszból húsz lövésem pontos legyen. És soha nem voltam világbajnok. Jövőre lenne erre lehetőségem" - hagyta nyitva a kérdést a 33 éves Kuzmina.

Férje, Daniel pedig euforikus hangulatban hozzátette:

"Még négy év már túl sok lenne neki. De talán ott lesz 2020-ban Tokióban! Hogy milyen sportban? Talán golfban. Miért ne?!"