Negyedik tavaszi meccsét is elvesztette a rimaszombati futballcsapat, amely hiába vezetett csaknem ötven percen át a kassai Lokomotíva ellen, végül 2:1-re kikapott.„Teljesült egy szép álom” – ajánl egy kezdőmondatot a rimaszombatiak és a Lokomotíva összecsapásának félidejében egy drukker.
Hajtottak, de kikaptak a rimaszombatiak
Negyedik tavaszi meccsét is elvesztette a rimaszombati futballcsapat, amely hiába vezetett csaknem ötven percen át a kassai Lokomotíva ellen, végül 2:1-re kikapott.
„Teljesült egy szép álom” – ajánl egy kezdőmondatot a rimaszombatiak és a Lokomotíva összecsapásának félidejében egy drukker. Az állás – némi meglepetésre – 1:0 a hazaiak javára.
A harcedzett újságírók ellenben tudják, hogy félidőben felesleges cikket fogalmazni. Főleg akkor, ha a sereghajtó játszik a felsőházba kerülésért küzdő csapattal, és történetesen a sereghajtó vezet. Az álmodozás persze megengedett, ezen a tavaszon úgy tűnik, ennyi jutott a rimaszombatiaknak: álmodozni, hogy „egyszer, talán, majd nyerünk”.
Egyelőre nem most.
Az tény, hogy a rimaszombatiak sokkal összeszedettebbek a Lokomotíva ellen, mint a korábbi hazai meccsükön a Popraddal szemben. Szép góllal vezetnek – Almaský felívelésére Nemergut érkezik, és gólt fejel –, szerencséjük is van, mert az ideges kassaiak helyzetei kimaradnak. Chmelo az első félidőben bődületes felső kapufát lő, s a másodikban is kihagy legalább négy helyzetet. Úgy tűnik, minden összeesküdött ellene, még akkor sem találja el a kaput, amikor az egyébként magabiztos Brza kapus kiejti a kezéből a labdát, és Chmelo az üres kapuba célozhatna.
Szünet után a Lokomotíva annyira beszorítja a hazaiakat, hogy csak idő kérdése az egyenlítés. Erre végül húsz perccel a vége előtt kerül sor, Kolek közelről a hálóba gyötri a labdát, öt perc sem telik bele, és Chmelo fordít. A kezdőmondat mindezek fényében esetleg lehetne az: „Ma sem teljesült egy szép álom.”
A második gól után sokan hazaindulnak, így lemaradnak a meccs egyik legemlékezetesebb jelenetéről: az utolsó percekben Brza kapus (ezúttal ő viseli a csapatkapitányi karszalagot, ami minden meccsen másé, hogy ezáltal összetartóbb legyen a csapat) háromszor is előremegy a szögletekhez, és majdnem gólt fejel!
„Ez volt a meccs legszebb pillanata. Benne volt minden, a csapat morális tartása, a győzni akarás, az, hogy nem adjuk fel” – mondja kissé megindultan a hazaiakat irányító Vladimír Goffa. Ezúttal sem volt könnyű dolga a csapat összeállításánál, Petrán eltiltás, Eštók és Poljak sérülés miatt nem játszhatott, Morháč egy nappal a meccs előtt gyomorbántalmak miatt kórházban feküdt.
A következő fordulóban sem lesz könnyebb a helyzete: most Lupták esett ki, mert a Lokomotíva ellen piros lapot kapott (a játékvezetőt a partjelzőnek kellett figyelmeztetnie, hogy a szélsőnek volt már egy sárgája…).
„Az ellenfél azt a luxust is megengedheti magának, hogy három játékosa csak a tribünön ül. Nekünk gond volt találni három cserejátékost” – mutat rá a különbségekre Goffa.
Kollégája, Branislav Sokoli csak mosolyog, a győzelemmel csapata a felsőházban folytathatja: „Biztos, hogy ott sem fogunk szégyent vallani. Gratulálok a csapatomnak, és csodálatomat kell kifejeznem az ellenfélnek, hogy ilyen körülmények között sem adják fel.”
Ezen a héten már megkezdődik a bajnokság második fázisa, a rimaszombatiak pedig álmodozhatnak tovább: leginkább arról, hogy a többi bajnokság számukra kedvezően alakul, és végül a kilépő alsókubiniakon kívül nem lesz másik kieső a keleti csoportból.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.