„Felnőtt csapathoz nem mennék”

Mondhatom azt, hogy Telek András eltűnt a labdarúgásunk világából?Attól függ! Aki akar, és az internetet bújja, az engem nagyon könnyen meg tud találni. De valóban kissé távolabb kerültem a sporttól. Biztosítási alkuszként dolgozom, és többek között a Ferencváros és az MLSZ biztosítási ügyeit is én intézem, kezelem, jelenleg lényegében ennyire csökkent a kapcsolatom a sporttal. Nagyon sok időt eltöltött profi labdarúgóként zöld-fehérben. Könnyű volt a váltás?A muszáj nagy úr volt az én életemben is. Így hozta az élet, azt kell mondanom, hogy igazából nem bánom. Jól érzem magam ezen a biztosítási területen is. Természetesen, ha esetleg lenne valahonnan egy izgalmas felkérés, valószínűleg váltanék. Megvan az A-licencem, amivel esetleg edzői munkát is vállalhatnék. Én a Fradiban, a gyerekek között nagyon jól éreztem magam, de napjainkban felnőtt csapathoz nem mennék. Azért mondom ezt, mert hazánkban az edzők a jelenben és a múltban erősen „szabályozva” vannak, ugyanis a csapatban nem mindig azok vannak, akiket a mester szívesen látna. Egy ideig a női válogatott edzője volt. Hogyan érezte magát ebben a szerepkörben?Nem mondanám, hogy az a megbízatás teljesen illett volna rám, de ezt az elején nem lehetett tudni. A lányokhoz egy teljesen másfajta képességekkel rendelkező edző kell, aki más szemmel képes nézni a női teljesítményeket, magát a csapatot, azon belül pedig személyenként a játékosokat is. Mindenféleképpen női szakember illik a csapat élére, ez távozásom után így is lett. Most, hogy lényegében a sporttal nincs semmiféle kapcsolata, kritikusabb szemmel nézi a mérkőzéseket, akár a Fradi körüli történéseket?Nem hiszem, hogy ez így lenne. Továbbra is a nagy szerelmem a foci, a kedvenc csapatom pedig egyértelműen a Ferencváros. Mint mindenkinek, nekem is megvan a magam véleménye. Ha visszatekintünk a közelmúltba, külön örömnek kell lenni valamennyi Fradi-szimpatizánsnak, hogy a klub mégsem szűnt meg. Kaptunk egy csodálatos stadiont, és a mesébe illően modern lett a népligeti edzőlétesítmény is. Az általam esetlegesen sérelmezett dolgokon a Fradi-öregfiúk öszszejövetelein szoktunk csámcsogni. Sokat változtatna a Fradi csapatán?Nehéz erre mit mondani. Ehhez inkább klubigazgatónak kellene lennem, hogy belelássak a csapat kincstárába, és annak megfelelően változtassak. Jelenleg abszolút nem tudok válaszolni a kérdésre, mivel nem vagyok naprakész a Fradiból, hogy a külföldön légióskodó játékosokból kit lehetne beépíteni a csapatba. Éppen ezért butaság lenne azt mondanom, hogy én megváltoztatnám a jelenlegi keretet. A szurkolók emlékeznek még Telek Andrásra?Örömmel tapasztalom, hogy igen. Amikor kimegyek egy mérkőzésre, meglátnak, odajönnek, kezet fognak és beszélgetünk. Ilyenkor a múltidézés kerül mindig a terítékre, a közös emlékek pedig mindenkinek egy életre szólnak. Talán meglepő, de számomra az is hatalmas élmény volt, amikor Nyilasi Tibiéknek labdát szedhettem…