Elment a zseniális, gólerős középcsatár

Lassan elfogynak az Aranycsapat játékosai. Szerdán még négyen voltak, mára hárman maradtak: Grosics Gyula, Buzánszky Jenő és Puskás Ferenc. Hidegkuti Nándor csütörtökön eltávozott. Március 22-én lett volna 80 esztendős.

Óbudáról indult a világhírnév felé. A Ferencváros futballistája akart lenni, meg is egyezett a vezetőkkel, hogy hol és mikor találkoznak, de azok elfelejtettek megjelenni a randevún. Bánatában azon nyomban az MTK-hoz igazolt. A 40-es évek második felében nem volt egyszerű dolog bekerülni a nemzeti tizenegybe, a háború vége utáni gondok ellenére is klasszisok sokasága, kiváló csatárok álltak a szövetségi kapitány rendelkezésére: Egresi, Szusza, Deák, Puskás, Szilágyi, Sárosi dr., Kubala... Mégis, ilyen konkurenciában debütált 1945-ben a románok elleni meccsen (7:2) és két gólt rúgott a következő játékosok társaságában: Csikós–Rudas, Szűcs, Bíró–Sárosi III., Lakat–Sipos, Hidegkuti, Zsengellér, Puskás, Nyers.

Tudjuk, hosszú próbálkozások után állt össze a válogatott világhírű csatársora. Hidegkuti kisebb-nagyobb kihagyásokat követően csere volt Kocsis, Puskás és Czibor szerepkörében. A helsinki olimpián jobbszélső! Bukovi Márton, a nagy taktikus hírében álló edző aztán kitalálta a hátravont középcsatár posztját. Mert akadt egy remek főszereplő hozzá. Hidegkuti Nándor. A világ ladarúgásában ma is találunk hasonló taktikai húzásokat, úgy mondjuk, a középpályások és az ék(ek) között van egy irányító-felfejlődő és gólerős játékos. Már ötven (!) évvel eze-lőtt ezt játszotta Hidegkuti. Ebben a szerepkörben óriásit produkált az 54-es vb-n, fenomenálisan futballozta végig a világtornát. Akárcsak 1953-ban a londoni 6:3-as mecset. Akkor egyszerűen megbolondította az ellenfelet meglepő taktikázásával: hátravont, aztán újra meg újra a csatársor élére törő, irányító középpályást játszott. És lőtt három gólt.

Jellegzetes futballfilozófia szerint haladt a siker útján: „Azért tettem meg egy-egy újabb lépcsőt a foci emeletes épületében, mert tudtam, erős akarattal feljuthatok a legfelső emeletre. Vagyis, fiatalon megértettem, a labdarúgás életcél lehet. De csakis azoknál, akik olyan képességekkel rendelkeznek, amelyeket állandó munkával és kitartással fokozni, megújítani és finomítani lehet”. Megfogadta Bukovi Márton tanácsát, aki azt mondta neki első válogatott mérkőzése után, hogy ha világ-klasszissá akar emelkedni, kétlábassá kell válnia, a pálya bármely részén meg kell állnia helyét. És Hidegkuti egy évet szánt edzője tanácsának megvalósítására, hogy aztán a világ legjobbjai közé emelkedjen.

Hatvannyolcszor szerepelt a válogatottban, 39 gólt lőtt. Olimpiai bajnok (1952) és vb-ezüstérmes (1954). Háromszázkét NB I-es találkozón 222 találatot ért el, háromszoros magyar bajnok. 1958 júliusában búcsúzott a játéktól (sikeresen edzősködött Győrött, Firenzében, Egyiptomban, Lengyelországban), csütörtökön pedig az élettől. Lesz-e újra Aranycsapat és lesz-e annak zseniális középcsatára? Ki tudja. Hidegkuti Nándor, mindenki Nándija, csak egy volt.