Az első kört túlélte a birkózás

ÖSSZEÁLLÍTÁS

A testület szerdán Szentpéterváron hallgatta meg a hét új jelentkező – a vusu, a sportmászás, a görkorcsolya, a fallabda, a karate, a wakeboard, valamint a baseball és softball –, illetve a korábban a programból kihúzandónak ítélt birkózás prezentációját.

A mostani döntés azt jelenti, hogy a megnevezett három sportág maradt versenyben a NOB szeptemberi, Buenos Aires-i közgyűléséig, amelyen a tagok kiválasztják majd azt az egyet, amely bekerül a 2020-as olimpia műsorába.

Jól reagáltak a birkózók

A végrehajtó bizottság februári döntése a birkózás tervezett kihúzásáról nagy port kavart, a Nemzetközi Birkózószövetség pedig több lépést is tett annak érdekében, hogy programon tartsa a sportágát.

„A szövetség jól láthatóan megértette a februári döntés okait, megfelelően reagált – mondta Jacques Rogge, a NOB leköszönő elnöke. „Ez még nem jelenti azt, hogy garantált az olimpiai helye, ám a hiányosságokat pótolta a sportág” – udvarolt egy kört a belga sportvezető még a tegnapi ülés előtt.

„Ha kiesik a játékokról, a sportág meghalna, de már a feltételezés is a képtelenség határát súrolja, hiszen a birkózás az olimpiai alapsportágak egyike, Magyarországnak 19 olimpiai aranyat adott. A birkózók sportemberek, nem adnák fel, azonnal elkezdenének azon dolgozni, hogy 2024-ben visszakerüljenek. Szerintem 100 százalék, hogy marad, elképzelni sem tudom, hogy ne így legyen” – mondta még szintén az ülés előtt Szekeres István, a Magyar Birkózószövetség sajtósa.

A birkózás egyébként arra is hivatkozott, hogy már az ókori játékokon, majd 1900-at kivéve valamennyi újkori olimpián jelen volt.

A fallabda újonc lenne

A másik továbbjuttatott sportág, a fallabda viszont nagyon is új. 2005-ben és 2009-ben sikertelenül próbálkozott a műsorba kerüléssel, most azonban egyelőre megmaradt az esélye erre. A sportág nemzetközi szövetsége 1967-ben alakult meg, ma öt kontinens 185 országa a tagja, és mind az öt földrész adott már világbajnokot. A fallabdázók férfi- és női tornát szeretnének az olimpián, mindkettőben 32 versenyzővel, a küzdelem pedig öt napig tartana. A mérkőzések lebonyolításához két, üveggel körülhatárolt pályára lenne szükség, a helyes bírói döntések meghozatalához videós visszajátszást, a nézőknek pedig óriáskivetítős közvetítést ajánlanak.

A férfiak által játszott baseball 1992-ben, a nők által űzött softball 1996-ban szerepelt először az olimpiai programban. A NOB 2005-ös döntése nyomán aztán mindkét sportág lekerült a 2012-es műsorról, majd 2009-ben külön-külön ismét pályáztak, de veszítettek a golffal és a rögbivel szemben. A programban legutóbb a 2008-as, pekingi játékokon szereplő, azóta már nemzetközi szövetségi szinten is egyesült sportágak ezúttal közösen próbálkoznak a visszakerüléssel. A mostani pályázat két nyolccsapatos, hatnapos tornával számol. A többi jelentkezőhöz képest a baseball és a softball jelentősen növelné az olimpián részt vevők létszámát, mivel összesen 296 sportoló utazna el a játékokra.

Több pénz az úszásnak és a tornának

A szentpétervári ülésen mutatták be a NOB – várhatóan több százmillió dolláros – bevételeinek sportágak közötti elosztására kiírt új rendjét is. E szerint a legmagasabb kategóriába, melybe korábban csak az atlétika tartozott, felkerült az úszás és a torna is.

Az atlétika a londoni olimpia televíziós közvetítési jogdíjaiból, illetve más forrásokból befolyt 520 millió dolláros bevételéből 45 milliót kapott a NOB-tól. Az a mostani döntéssel biztossá vált, hogy Rio után kevesebb bevételhez jut majd a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF). A szervezet elnöke, Lamine Diack elnök felháborodással fogadta a változást.

„Szép sportág az úszás és a torna is, de nem lehet összehasonlítani egyiket sem az atlétikával – jelentette ki Diack. – A miénk az a sport, mely igazán univerzálissá teszi az olimpiát. Londonban kilenc napon át töltöttük meg az Olimpiai Stadiont, s a játékok Rióban is akkor kezdődnek majd igazán el, amikor az atlétikai versenyek rajtolnak.”

A bizottság rangsorolta a 28 olimpiai sportágat, s öt csoportba osztotta őket. A legnagyobb vesztes az öttusa lett, mely a most kialakított ötödik, legalsó kategóriába került, így a legkevesebbet kapja majd a 2016-os játékokon debütáló rögbivel és golffal együtt.

Az öttusához hasonlóan szintén a korábbinál lejjebb csúszott a lovaglás, a kézilabda és a gyeplabda. Ugyanakkor – az úszás és a torna mellett – egyet feljebb lépett az asztalitenisz, a tollaslabda, az ökölvívás, a cselgáncs, az íjászat, a sportlövészet és a súlyemelés.

Azt még nem lehet tudni, hogy a 2016-os olimpia után mennyi pénzt oszthat szét a NOB. London után 520 millió dollár volt ez az összeg, s a sportágakat négy kategóriába sorolták. Az atlétika 45 millió dollárt kapott, a második csoport sportágai 22-22 milliót, a harmadikéi 16-16-ot, míg a negyedik kategóriába tartozók 14-14-et. (MTI, index)