Amikor a kanadai hokisok 91 gólt lőttek

A nyári olimpiák már régen a sportvilág érdeklődésének középpontjában álltak, amikor a téli játékok rendezésének a gondolata felvetődött. Az ötlet megvalósítása nem ment könnyen, sok-sok huzavona előzte meg. Skandinávia országai - stílusosan szólva – minden havat és jeget megmozgattak ellene, riválist láttak benne, féltették tőle az Északi Játékok (gyorskorcsolya-viadalok) és a Holmenkollen síversenyek anyagi és erkölcsi sikerét. 1921-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végül is úgy döntött, próbáljanak nyélbe ütni egy téli versenysorozatot, s utána minden elválik. A franciák 1924-ben megpróbálták. És a NOB egy évvel később, a prágai kongresszuson hivatalosan is a téli olimpia rangjára emelte a Chamonix-ban rendzett seregszemlét. ĺgy indult el a nyári játékok kistestvére azon az úton, amelyen járva lépésről lépésre gazdagodott, színesedett a fehér olimpiák műsora.

Tizenkét ország 294 sportolója versenyzett 14 számban az első téli játékokon, amely a finnek és a norvégok párharcát hozta. Az utóbbiak valamennyi síszámot megnyerték, ugróik itt nyitottak új korszakot aerodinamikus stílusukkal. Thorleit Haug mindkét futószámban (18, 50 km) és az északi összetettben (futás+ugrás) aratott győzelmével egyedülálló sorozatot ért el, ami az egyre jobban szakosodó sportágban már senkinek sem sikerülhet. Érdekességként említjük meg: Haug 3:44:32 órás teljesítménnyel nyerte az 50 kilométert, Björn Dählie 2:05:08-cal lett első a naganói olimpián (1998). Ennyit fejlődött a világ sportja háromnegyed évszázad alatt.

Chamonix másik kiemelkedő alakja a már 31 éves finn Clas Thunberg megtörte a norvég gyorskorcsolyázók hegemóniáját. A „jég Nurmija” három számban győzött, egyszer-egyszer második és harmadik lett. A műkorcsolyaversenyeken feltűnt egy alig 12 éves norvég kislány, Sonja Henie, aki sírva fakadt, amikor megtudta, hogy az utolsó helyen végzett. Hollywood későbbi filmcsillaga három következő olimpián nyert aranyérmet, s ez párját ritkítja az ötkarikás műkorcsolyázásban.

Akárcsak az, hogy a favágókból és tűzoltókból összeverbuvált kanadai csapat 85:0-ás gólaránnyal jutott a döntőbe, ahol 6:1-re verte az amerikaiakat. Annyira erősek, kemények és gyorsak voltak voltak a kanadaiak, hogy riválisaik legszívesebben elmenekültek volna előlük. A csehszlovák válogatott ekkor szenvedte el történetének rekordvereségét, 30:0 arányban kapott ki a juharlevelesektől. Magyarországot négy síelő képviselte Chamonix-ban, a legjobb közülük a 22. helyet szerezte meg. Norvégia nagy fölénnyel nyerte a nemzetek nem hivatalos pontversenyét.

- A svájci St. Moritzban rendezték 1928-ban a már hivatalos második fehér olimpiát. Hatalmas meglepetést hoztak a síversenyek: az esélyes norvégok és a finnek elviaszolták léceiket, s a latyakos havon a svédek egymás között döntötték el a versenyt. Gyorskorcsolyázásban a veterán Thunberg (35) három korábbi aranya mellé újabb kettőt szerzett. Sonja Henie megkezdte hármas diadalának sorozatát. A 15 éves norvég műkorcsolyázónő nemcsak tudásával, sok ugrásból álló műsorával tűnt ki, hanem öltözékével is. Mindenki nagy meglepetésére rövid szoknyában jelent meg az olvadástól latyakos jégen (zászlócskák jelezték a bukás veszélyeit rejtegető lyukakat), amikor még a midi volt a divat.

Kanada korongozói most sem kímélték ellenfeleiket, senkinek sem adtak kegyelmet: Svédországnak tizenegy, Svájcnak 13, Angilának 14 gólt lőttek, s úgy nyertek bajnokságot, hogy gólt sem kaptak.

Chamonix-hoz képest javítottak a magyar sportolók, legjobbjuk a gyorskorcsolyázó Eötvös lett, a tizedik helyen végzett. Indult a jéglabdáról áttért magyar jégkorong-válogatott is, de mindhárom mérkőzését elvesztette.

Ezen az olimpián is a norvégok aratták a legtöbb sikert, fölényük azonban már nem volt olyan nagy, mint 1924-ben. A második helyre az Egyesült Államok rukkolt elő.