A GYŐZTESEK MONDTÁK

KATI WILHELM, a női sílövők sprintversenyének győztese csak 1999-ben váltott a sífutásról a biatlonra. – Andrea Henkel hétfői diadala nagyon feldobott. Megpróbáltam mindent úgy csinálni, mint az edzésen és teljesen kikapcsolni a zavaró körülményeket. Ez volt életem legjobb lövészete.

SIMON AMMANN, aki duplázott, a középsánc után a nagysáncon is ő nyerte a síugrók versenyét: – Őrült nap volt a mai, álmomban sem hittem volna, hogy megint én végzek az élen. Állítólag egész Svájc csak ünnepel, nem bánom, hogy csak tíz nap múlva megyek haza, addig kicsit lenyugszanak a kedélyek. Ammann sportszerűen nyilatkozott egyik legnagyobb vetélytársáról, a negyedik helyen végző német Sven Hannawaldról is. Nagyon sajnálom őt, ugyanannyit készült, mint én, kiváló teljesítményt nyújtott, és még dobogóra sem került. Amikor a második ugrásnál elesett, azonnal az én januári bukásom jutott eszembe. Ammann január 12-én a willingeni VK-viadalon agyrázkódást és gerincsérülést szenvedett.

A második Salt Lake City-i aranyérmét szerző norvég sílövő, OLEl EINER BJÖRNDALEN saját bevallása szerint a szerdai 10 km-en sokkal magabiztosabb volt, mint hétfőn, amikor megnyerte a 20 km-es viadalt. – Nyugodtabban, felszabadultabban versenyeztem. Viszonylag sokáig kivártam a lövések előtt, így sikerült hibátlanul teljesítenem a pályát, ezért számomra ez az el-sőség az értékesebb.

A férfi alpesi összetettben győztes Kjetil-Andre Aamodt hatodik ötkarikás érme után sem gondol a visszavonulásra. – A következő olimpiáig biztos folytatom – jelentette ki a 31 éves norvég sztár. – Mindig az utolsó érem a legkedvesebb, különösen ha az arany. Az utolsó futamban szinte csak a biztonságra figyeltem, mert tudtam, hogy Bode Miller megelőzte a két osztrák sízőt.

SYLKE OTTO, a női szánkó bajnoka: – Nem is tudom, mit mondjak, olyan boldog vagyok. Szerencsésnek tartom magam, hogy annyi év után olimpiai aranynak örülhetek. Egy nagyon hosszú és nehéz út vezetett idáig.