A Csallóköz röplabdabázisává válni

A komáromi Spartak férfi-röplabdacsapata három extra-ligában töltött idényének mér-lege sorrendben egy nyolcadik hely, egy második hely és a Szlovák Kupa elhódítása, valamint az elmúlt idény ne-gyedik helye. Az eredmények hátteréről és a jövőről Ferencz László klubmenedzserrel beszélgettünk.

Három sikeresnek mondható idény után milyen folytatást várhatnak a Spartak szurkolói?

Tanulságos éveket tudhatunk magunk mögött. A sikerek talán túl gyorsan jöttek, és kicsit felkészületlenül értek bennünket, és ilyenkor az emberek hajlamosak elragadtatni magukat. A sikerek mellett persze akadtak csalódások is, nem is annyira szakmai, inkább emberi téren, melyek kételyeket ébresztettek bennem. Hosszas mérlegelés után döntöttem úgy, hogy folytatom az elkezdett munkát, mivel rengeteg bátorítást, megerősítést is kaptam. Bízom a klub megújulásában és az új kihívásokban, s szeretném az általam nagyon fontosnak tartott utánpótlást az egyesület fő irányvonalává tenni.

A 2014/15-ös évadban kupagyőztes és ezüstérmes volt a Duna-parti csapat. Az elmúlt idényben azonban csak a negyedik helyet sikerült megszereznie a komáromiaknak. Többet vártak?

Az eredményeket tekintve nem vagyunk csalódottak, mivel célunk az első négybe kerülés volt, s ez sikerült is. A legtöbb élvonalbeli csapat kiegyenlített játékerőt képviselt, így a szezon lényegesen izgalmasabb volt, mint korábban. Rossz szájízünk a Szlovák Kupával kapcsolatosan van, hiszen tavalyi győztesként nem sikerült a négy közé jutni.

A klubvezetés miben látja a gyengébb eredmény okait?

Ez a kérdés eléggé összetett. Az alapszakaszban remekül játszott a csapat, így bizakodva vártuk a folytatást. Sajnos egy kulcspozícióban történt nem várt sérülés (Tomáš Hollý, irányító és feladó) a későbbiekben lényegesen meghatározta a csapat teljesítményét. Többször szinte megnyert mérkőzéseket buktunk, a játékunk szétesett, és a más poziciókban játszó meghatározó játékosaink nem tudtak mentálisan megbirkózni ezzel a helyzettel. Valószínűleg a csapatépítésnél a második feladó posztját mi is alábecsültük. A sorozatos vereségek elkedvetlenítették a játékosokat, és nehéz volt a fiúk motivációját a megfelelő szinten tartani. Ezek viszont mindenképp azok a történések, melyek – a tanulság helyes levonásával – csak bölcsebbé tesznek bennünket.

Az elemzések után milyen elképzeléseik vannak a folytatásról?

Mindenképpen folytatni kell a munkát, melyet elkezdtünk. Az extraligás csapattal párhuzamosan az utánpótlás-nevelés az elsődleges feladat, ahol az amatőr státusz ellenére a legkisebb korosztálytól kezdve tudatosítani kell a profi hozzáállást. Ez egy hosszú folyamat, melyben lehet, hogy az évek alatt 20–25 fiatalból csupán 1-2 válik extraligás játékossá, de talán pont ez az egy-két játékos szolgál majd példaképül újabb 20–25 kissrácnak. Szeretnénk kihasználni határ menti adottságainkat is, nyitni Magyarország felé, és keresni az együttműködési formákat. A komáromi Selye János Egyetemmel való szoros kapcsolatunk jó alapul szolgálhat ebben. Továbbá terveink között szerepel a Csallóköz röpladabázisává válni, és megteremteni ennek feltételeit. Az ifjúsági és felnőtt játékosaink számára is szeretnénk játéklehetőséget biztosítani az I. ligában, hogy kellő tapasztalatokat szerezhessenek, amelyekkel felvértezve az extraliga is elérhetőbbé válik számukra a jövőben.

Milyen változások várhatók a csapat összetételében?

A tavalyi keretből 5 játékos marad. Folyamatosan zajlanak az egyeztetések a játékosügynökökkel és az esetleges új játékosokkal. Tervezünk egy hosszú hétvégés lehetőséget adni a látókörünkbe került játékosoknak, hogy próbajátékon, fizikai felmérésen, valamint mentális tesztekkel is bizonyítsák rátermettségüket a röplabdára. Ilyet, ha jól tudom, nálunk senki nem csinál, pedig nyugaton, sok más sportágban ez bevett szokás. Miért ne lehetne ezt a röplabdázásba is átültetni? Szeretnénk egy harcos, jó összetételű csapatot összeállítani, amely képes lehet jó eredmények elérése mellett a közönséget is színvonalasan kiszolgálni. Amennyiben anyagi lehetőségeink engedik, nem zárjuk ki külföldi játékosok érkezését sem.

Az extraligában töltött harmadik idényben érezhetően csökkent a szurkolók száma a mérkőzéseken. Mi lehet az oka?

Ahogy a csapatot, úgy a szurkolókat is a győzelem élteti, hisz mindenki sikerélménnyel szeretne távozni mérkőzés után. Valószínűleg a sorozatos itthoni eredménytelenségünk is kiváltó oka lehetett ennek. A nézők, szurkolók fontos szereplői a sportrendezvényeknek, ki kell őket szolgálni és megbecsülni azért, hogy belépőt váltottak a mérkőzéseinkre. Megjegyzem, van egy „enyhe irigység” bennünk, amikor a komáromi kosarasok nagyszámú hűséges szurkolóit látjuk. Persze a két sport népszerűségi szintje jelentősen különbözik, nálunk nincs test test elleni küzdelem, amit igényel a néző, és Szlovákiában messze nem annyira népszerű a röplabda, mint Lengyelországban vagy Olaszországban. Ennek ellenére szeretnénk mi is ezt megközelíteni, ötleteink vannak, de ehhez több időre lesz szükség.

A szurkolók egy része a hazai játékosok mellőzésével magyarázta a csökkenő nézőszámot. A klubvezetésnek mi a véleménye erről?

Erre pont a komáromi kosárlabda lehet a legjobb cáfolat. Az élsport követelményei jóval az átlag felett vannak. Mi lennénk a legboldogabbak, ha lennének olyan saját nevelésű játékosaink, akik ezeknek az elvárásoknak megfelelnének. A kinevelt tehetséges játékosaink sokszor más városokban folytatják tanulmányaikat, ezért is szerettünk volna egyetemi klubbá válni, hogy itt tudjuk tartani a fiataljainkat. Komáromban semmivel sincsenek rosszabb feltételek mint más városokban, sőt! S ráadásul minden helyben van.

A következő szezonban milyen változtatásokon gondolkodnak?

Az egyik jelentős változás, hogy a munka, a felkészülés Komáromban fog összpontosulni, nem Pozsonyban és Komáromban. A pozsonyi VKP-val az együttműködés nem szakad meg ugyan, de alapvetően csapatunk különállóan folytatja majd tevékenységét, és VK Spartak UJS Komárno néven indul a bajnokságban. Vannak terveink a hazai mérkőzések élvezetesebbé tételére, de erről még egyelőre nem szeretnék többet mondani, viszont bízunk abban, hogy élvezetes játékot tudunk majd nyújtani a röplabdát és a sportot kedvelők széles rétegének.

Daniel Oravec vezetőedző szakmai munkáját több szinten elismerték, a szakember marad a komáromi csapat kötelékében?

Igen, bizalmat kapott a jövő idényre is. Nehéz feltételek mellett tette eddig a dolgát, hisz kétlaki életet élt – ingázott Pozsony és Komárom között. A siker általában a játékosoké, a kudarc inkább az edzőé. A kudarc relatív dolog, viszont az elképzeléseink közösek, és jelen pillanatban sikerorientáltak. Oravec úr tapasztalata sokat jelent számunkra, bízunk abban, hogy a jobb körülmények számára is nagyobb motivációt jelentenek majd.

Ha hosszabb távon gondolkodunk, van remény hazai játékosok nagyobb arányú szerepeltetésére az élvonalban a jövőben?

Mindenképpen ez az egyik legfontosabb célunk, viszont az élvonalbeli szint elérése hosszú folyamat, melynek még az elején járunk. Ha tetszik, ha nem, ki kell mondani, hogy jelenleg nincs Komáromban olyan játékos, aki stabil vagy meghatarozó tagja lehet bármely extraligás csapatnak. Vannak tehetséges fiataljaink, akiknek sok-sok edzésmunkára és hatalmas alázatra van szükségük a fejlődéshez, mint bármely más sportágban. A lehetőségek adottak, csak megfelelő sportolói attitűdre és kitartásra van szükség.