A bravúros ötödik hely után újra a megmenekülés az elsődleges

J. MÉSZÁROS KÁROLY

Saját erőforrásaiból merít az érsekújvári férfi-kézilabdacsapat. Legutóbb váratlanul jól végzett az extraligában. Ötödik helye mindenkit meglepett. Ezt az utat folytatják a Štartban az új bajnoki évadban is. Régi-új edzőjük, Peter Sporni nyilatkozott lapunknak.

Milyen volt a klubban a fogadtatása a váratlan ötödik helynek?

Örülünk a jól sikerült szereplésnek. Jelenleg mindenki szabadságol, kicsit kikapcsolódik, nem foglalkozik a kézilabdával. Aztán július tizennegyedikén kezdjük az alapozást a következő pontvadászatra. Mottónk változatlan marad: szeretnénk megőrizni extraligás szereplésünket. Remélem, sikerül is.

Továbbra is ön maradt az edző…

Így igaz. Semmilyen változás nem történt a klubvezetésben sem, csak a játékoskeretben lesz némi mozgás. Szapu Viktor és Juraj Vereš Vágsellyére tart. A többi fiúval is kapcsolatban vagyunk, a rangidős Mokrýš és társai azt ígérték, amíg szükség van rájuk, segítenek. Van sok ifikorú ügyes játékosunk, akiket fokozatosan beépítünk a felnőttcsapatba. Miattuk érdemes ezt csinálni.

Ugyanazokra gondol, akik az elmúlt évadban hosszabb vagy rövidebb időre felbukkantak az extraligás meccseken?

Róluk van szó. Arra törekszünk, hogy a kézilabdacsapatunk érsekújváriakból álljon. Beállónak jön sorainkba a fiatal Matúš Kocák, aki a pozsonyi ŠKP-ból érkezik. Láttuk őt játszani, szükség lesz rá.

Mit jelent az érsekújvári klubnak, hogy az újonc vágsellyeiek augusztustól immár extraligás riválisként vannak jelen az ország kézilabdatérképén? Régióbeli csapatról van szó, mit szól a feltörésükhöz?

Számunkra ez csak jó, mert újabb közeli vetélytársunk lesz. A harminc kilométeres távolság napjainkban fontos gazdasági tényező. Edzőmeccseket játszhatunk, ami kölcsönösen hasznunkra válhat. Ráadásul jó a kapcsolatunk is, játékosokat kölcsönöztünk nekik, hogy feljuthassanak az extraligába. Semmi elmarasztalható nincs ezzel kapcsolatban. Örülünk annak, hogy a vágsellyeiek az élvonalba kerültek.

Újra bennmaradásról beszélnek, hogy aztán megint meglepően jók legyenek?

Meglátjuk. Elsődleges a megmenekülés, s ha sikerülne újra a legjobb hat közé ékelődnünk, az csak a fiataljaink javát szolgálná. Mert szeretnénk, ha egy-két év múlva ők alkotnák a csapat gerincét.

Tavaly a megszűnés veszélye is fenyegette a klubot. Adósságok is voltak. Most hogyan áll a szénájuk?

Fő támogatónk továbbra is a város, s vannak kisebb szponzoraink. Arra törekszünk, hogy az előző évekhez képest nagyságrendben jóval kisebb anyagi lehetőségeinkből merítve teljesítsük kötelezettségeinket. Közben kapcsolatban vagyunk korábbi játékosainkkal, akiknek fokozatosan törlesztjük adósságainkat. Szeretnénk már lezárni ezt a fejezetet, hogy zavartalanul foglalkozhassunk utánpótlásunk nevelésével.