A bajiak bekopogtatásától a négy vb-bronzig

Húsz éve indult a gútai teremkerékpársport sikertörténete. Kerékpárlabdáznak is, de főleg a művészi kerékpározásban tűnnek ki, annak is négyes válfajában. Négy világbajnoki bronzérem után újabb nemzedékváltás várható. A múltról és jelenről Hajdú Andrea vezetőedzővel beszélgettem.

1998-ban a bajiak bekopogtattak Gútán, és ezzel kezdetét vette a sportág felemelkedése a városban, ami a mai napig egyet jelent szlovákiai fellendülésével. Az első lépéstől ott volt a bölcsőnél. Mit kellett elkerülhetetlenül megtennie, hogy gyökeret eresszen, majd életben maradjon a művészi kerékpározás?

Egyfajta háttérsegítségre is szükség volt ahhoz, hogy a magyarországi csalogatásnak szlovákiai követői lehessünk. Ebben a gútai egyházi iskola játszott pótolhatatlan szerepet, ahol akkor tanítottam. Onnan indult az egész, a gyerekeket behúztam a klubba, az iskola támogatott, a város adta a tornatermet…

...és mit kellett önnek hozzátennie?

A fiatalos lendületet, ami akkor bennem volt, de úgy érzem, még mindig bennem maradt. Anélkül nem ment volna. Egyfajta naivitás is kellett hozzá, hogy elinduljon egy olyan sportág, aminek semmiféle hagyománya nem volt nálunk, biztosan sokan féltek emiatt csatlakozni hozzám. Bennem viszont volt fiatalos hozzáállás, ami belevitt, mert nem féltem az újdonságtól.

Két évtized alatt milyen gyökeret eresztett Gútán, nálunk a művészi kerékpározás?

Sok-sok új gyerek csatlakozott közénk, s annak is nagyon örülök, hogy a régiek még mindig visszajárnak. Ha nem is napi szinten, de sűrűn tartjuk a kapcsolatot olyanokkal, akik igazán közénk tartoztak. Ez sem volt véletlen, hogy éppen ők voltak a társaink. Sok jó sportág van Gútán, eredményes, sikeres, a miénk is ilyen, ugyanakkor különleges is, mert semmivel sem hasonlítható össze. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy minden tekintetben – a bemelegítésektől kezdve az edzésen való tevékenységekig – a miénk teljesen eltérő a többi gútai sportágtól.

Hogyan tud a gazdag gútai sportkínálatban fennmaradni a teremkerékpársport?

Mindig van olyan gyerek, akit ez érdekel, akit kicsit vonz, és akik belevágtak, azok annyira kitartóak, hogy tizenévekben mérhető a ragaszkodásuk. Van olyan védencem is, aki megszakítás nélkül tizenhét esztendeje űzi ezt a sportot. Nem nagyon szeretem azokat, akik kicsit megpihentek volna közben. Én is megpihentem volna sokszor, de nem lehet! Van egy csehországi edzőtársam, akivel szorosan együttműködünk. Ő azt mondja, hogy tanulni bármikor lehet, de sportolni csak bizonyos életszakaszokban. És ebben nagy igazság van. Mert ez a kettő nagyon szépen megy együtt, a tanulás, az iskola, az egyetem elvégzése, a középiskolák befejezése, de sportolni harminc fölött már nem lehet elkezdeni, ha valaki a színvonalra is törekszik.

Mérföldkő volt, amikor nyolc év után 2006-ban megszületett az első gútai érem a világversenyen, és Litomyšlben ezüstérmet akasztottak a négyesük tagjainak nyakába a junior-Eb-n?

Az akkori időszakhoz képest manapság sokkalta nehezebb érmet nyerni. 2006 jó év volt, akkor már együttműködtünk a németekkel, ők lettek az elsők, mi a másodikok az említett kontinensviadalon.

Próbálkoztak a művészi kerékpározás szinte minden versenyszámával. Versenyeztek egyesben, párosban, négyesben, kerékpárlabdáztak is. Miért négyesben jöttek az érmek?

Magam sem tudom, mert abban biztos vagyok, hogy a négyes az egyik legnehezebb. A szinkronúszáshoz hasonlítható. Összhang kell hozzá, együtt gondolkodás, időt találni a közös gyakorlásra. Valahol nagyon szép volt ez nekem is. Bár ugyanezt elmondhatom az egyéniről is, igaz, erőteljes edzést igényel. A négyes egy picit más. Sokkal könnyebb valakinek egyedül edzeni, mint négy versenyzőnek, ami nálunk a vége felé már ki is ütközött. A négyes volt az, amire rácsíptünk, nekem nagyon tetszik ez a koprodukció.

Másoknak is. S mióta megjelentek a lányok a kereskedelmi tévé agyonnézett műsorában, még többen megcsodálták kerékpártáncukat. És sokan csak ekkor döbbentek rá, hogy ilyen kincs is van az országban.

Ennek csak örülök.

Négy vb-bronznál tartanak, miután 2011-ben, majd egymás után háromszor, 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is dobogóra álltak a gútai lányok. Legutóbb a dornbirni vb egyben a Vincze Alica, Szabó Dóra, Glofák Viktória és Domin Henriett alkotta négyes előre bejelentett hattyúdala volt. Nevezhető ez újabb mérföldkőnek a sportág gútai történetében?

Már készültünk erre. A nagyobbak huszonvalahány évesen már nagyon alkalmazkodtak a többiekhez. Várható volt, hogy bekövetkezik. Ha olyan lehetőségek lennének a mi sportágunkban is, hogy főállásban fizethetnék a sportolókat, akkor ez nem lett volna gond a továbbiakban sem. Csak azért történt ez meg, mert háromfelé már nem lehetett alkalmazkodni.

A lányok visszavonulása is mérföldkőnek minősíthető?

Nem ragoznám ennyire túl. Felnőttek a lányok, és nem tudtunk nekik olyan lehetőséget biztosítani, ami otthon tartotta volna őket. Ez volt az alapja a visszavonulásuknak, semmi más. A tornaterembe nehéz bármikor bejutni, csak hétvégi edzésekkel pedig nem lehet fejlődni.

Nem mindenki vonult vissza a négyesből, hiszen Domin Henriett még folytatja. Lesznek felkészült társai ahhoz, hogy a jövőben újra felléphessenek a vb-dobogó valamelyik fokára?

Abban biztos vagyok, hogy lesznek. Csupa tizenöt éves van a feltörekvő nemzedékben. Egész jól felzárkóznak Domin Heni tudásához, de azért még kell idő a kimagasló teljesítményhez. Egy pici, nem sok, de kell. Az Eb-n elvárom, hogy jól végeznek védenceim, még sok-sok éremre számítok a kontinensviadalon. Csak sok kitartás kell hozzá.

Sportágukban Eb juniorszinten szokott lenni, világbajnokságot pedig a felnőtteknek rendeznek…

Idén lesz először felnőtteknek Eb, a májusi junior-kontinensviadal után júniusban következik. Novemberben pedig jön a szokásos világbajnokság.

Januárban mivel telnek a napjaik?

Nyolcadikától edzünk, addig pihentünk. Készülünk a február derekán esedékes Európa- és világkupára. Egy sűrű hétvégén két próbatétel vár ránk. Innentől szinte minden héten versenyzünk. Május közepén pedig már a junior-Eb következik. Edzések, versenyek ritmusban haladunk előre, de januárban még csak az edzéseké a szó.