Sikerek és kudarcok az alkoholgyártás terén

Budapest. Élesen elutasítja az EU-nak a csatlakozási tárgyalások mezőgazdasági fejezetére készülő közös álláspontja azt a magyar kérést, hogy Magyarországon a belépés után is gyártani és forgalmazni lehessen a közösségi minőségi követelményeknek meg nem felelő rumot „házi rum” néven. Magyarország arra hivatkozott, hogy hasonló derogációt Németország is kapott. További érv volt, hogy a magyar fogyasztók hozzászoktak e termékhez, amelyet főleg sütemények készítéséhez használnak. Az Európai Bizottság értékelése szerint a magyar rendszer fenntartása „jelentős negatív hatást gyakorolna a rum hírnevére”. Eddig nem ért el sokkal több sikert a bizottsági tervezet fényében a magyar tárgyaló delegáció a pálinkával kapcsolatos kérelmét illetően sem. Budapest azt kérte, hogy a csatlakozás után az unión belül forgalmazott szeszes italok közül csak a Magyarországon előállított gyümölcspárlat esetében engedélyezze a tanács a „pálinka” megnevezés használatát. Megértőbbnek bizonyul viszont a bizottsági állásponttervezet jó néhány más magyar szeszipari kérés kapcsán. Az uniós előírásoknak meg nem felelő palackokba töltött borokat nem kell újrapalackozni (ez különösen muzeális boroknál vezetne súlyos értékcsökkenéshez), azokat a készlet erejéig lehet forgalmazni. Ennek feltétele a részletes készletjelentés elkészítése. Ugyanez érvényes az uniós előírásoknak meg nem felelő boroscímkék használatára is. Szintén elfogadni látszik a bizottsági állásponttervezet a tokaji aszúeszencia-nektár meghatározott termőhelyről származó minőségi borként való elismerésére vonatkozó magyar kérést. A bizottság megérti, hogy e terméknek olyan magas a cukortartalma, hogy az lehetetlenné teszi a 4,5 százalékos minimális alkoholtartalom elérését. (VG)