Zsidó és magyar ételeket kóstoltak a kassai MaJelben

Annak ellenére, hogy az első zsidók nemsokkal 1840 után telepedtek le Kassán és annakidején a keleti nagyváros lakosságának mintegy 16 százalékát tették ki, a csütörtöki rendezvény főszervezői szerint az elmúlt évek, évtizedek során olyannira eltűntek a városból és a hétköznapokból, hogy a Kassán élő magyaroknak (és az összes többi nemzetiségnek is - a szerk. megj.) szinte teljes mértékben megszakadt velük a kapcsolatuk. Miután a zsidókat 1944-ben deportálták és ezzel lényegében pontot tettek kassai jelenlétükre, a város magyarságát is jócskán, akkori számokban beszélve legalább 12 ezer emberrel csökkentették. Bár a városban élő zsidók száma valószínűleg nem lesz több az ilyen és ehhez hasonló rendezvények miatt, a szervező abban bíznak, hogy a két nemzetet és nemzeteket ismét közelebb hozhatják egymáshoz. „A Mi és Ti névre keresztelt rendezvénysorozat első részére hetekkel ezelőtt került sor a kassai Thália Színházban, melynek keretében zsidó és magyar muzsikákat, illetve táncokat hallhatott és láthatott a nézőközönség. A programsorozat második felvonására a MaJel Központban került sor, ahol zsidó és magyar ételkülönlegességeket mutattunk be és kóstoltattunk meg az érdeklődőkkel. Mivel a zsidók nevét általában csak a negatív dolgokkal, elsőroban a holokaussztal kötjük össze, fontosnak tartjuk, hogy a pozitív, örömteli dolgokat is megmutassuk. A magyarok és a zsidók egyébként is nagyon közel álltak és állnak egymáshoz, és ez Kassán sincs másképp. Együtt éltek évszázadokon át, és ebből kifolyólag a zsidó és a magyar ételek is afféle párbeszédben voltak egymással. A történelemben végbement negatív mozzanatok azonban teljesen eltávolították egymástól a két nemzetet, és talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy teljesen megszakadtak az egymás közti kapcsolatok. Nem ismerjük a szokásaikat, az ételeiket, a kultúrújákat, de abban bízunk, hogy ezekkel a rendezvényekkel valamelyest javíthatunk a jelenlegi helyzeten” – közölte lapunkkal Kovács Ágnes, a bemutatónak és kóstolónak teret biztosító MaJel Központ vezetője. 

A késő délutáni rendezvényen elsősorban olyan ételeket próbáltak bemutatni, melyek mindkét nemzet konyhájában valamilyen formában hasonlítottak egymásra. Ilyen volt például a  körözött és a paprika kenő, a csirkepaprikás és mellette a zsidó hús, a nokedli és vele párhuzamban a krumpli tócsni, vagy például a macesz lisztből készült kalács és a zserbó. „Természetesen mindkét nemzetnek jóval több jellegzetes étele van, de értelemszerűen csak nagyon keveset tudtunk párosítva bemutatni. Az viszont nagyon érdekes, hogy a zsidó ételek elkészítéséhez szükséges macesz lisztet Prágából hozatták a szakácsok, ugyanis azt legközelebb csak ott lehet kapni. Tudomásom szerint ezt a programsorozat főszervezője, Márta néni is onnan hozatja, hiszen odahaza ő is ilyen alapanyagokból készíti az ételeket” – tette hozzá Kovács Ágnes. A zsidó ételek és étkezési forma kapcsán tudni illik, hogy a zárt közösségekben élő zsidók többsége 1944 előtt nagy gondott fordított a kóser étkezésre. A kóser szó rituális alkalmasságot, tisztaságot jelent. A vallásos zsidók nem egészségügyi okokból étkeznek máslként mint a keresztények, hanem isteni parancsnak tekintik a kóser étkezést, amelyet áldások, imák és rituális kézmosás kísér.  A kóserség több mindent magába foglal, többek között azt is, hogy a tejes és húsos ételeket nem szabad összekeverni. Ahogy azt a rendezvény előtt a konyhában sürgő-forgó alkalmazottaktól és Márta nénitől megtudtuk, a MaJelben prezentált zsidó ételek nem reprezentálták a kóserságot, ugyanakkor legalább olyan tisztelettel és odafigyeléssel készítették az étkeket, mintha kóser konyhában dolgoztak volna. „Én azt hiszem, hogy ezzel a rendezvénysorozattal is azt bizonyítjuk, hogy rengeteg közös dolog van a két nemzet között. Ez mindig is így volt és így marad. A kóser konyha kapcsán pedig el kell mondani, hogy bár igyekeztünk midnent a zsidó konyhának megfelelően prezentálni, nem kóser ételek kerültek az asztalra, hiszen a kóser nemcsak az elkészítés módjában, hanem a használatos edényekben és más részletekben rejlik. Sokan azt hiszik, hogy a kóser konyha elsősorban a disznóhús kihagyását jelenti, de ez természetesen ez teljesen másképp van” – zárta Győri Márta, az Ester Egyesület elnöke.