Versek és dalok a költészet napján

Meghitt, családias közegben valósult meg a Csemadok Királyrévi Alapszervezete által szervezett rendhagyó irodalomóra a helyi Schnábelt Dóra Falumúzeumban a magyar költészet napja alkalmából. A helyiség megtelt iskolásokkal és felnőttekkel, akiket Erdélyi Csaba, a szervezet elnöke köszöntött. Bemutatta a fellépőket és át is adta nekik a szót. Fülöp Leona, a nádszegi Petőfi Sándor Alapiskola és Óvoda pedagógusa könnyed, szórakoztató stílusban beszélt József Attila életéről és műveiről. Elmondta, miért és mióta ünnepeljük a magyar költészet napját, kitért a költő életének fontos eseményeire, kiemelte a szerelmi költészetének legismertebb és legszebb műveit. A jelenlévő, alsó tagozatos gyerekeket is igyekezett bevonni az előadásba, de a felnőttekhez is gyakran szólt. Több versből idézett, illetve két megzenésített verset is elénekelt. A műsor további részében Zsapka Zsolt adott elő József Attila és Petőfi Sándor műveiből néhányat saját, illetve Zsapka Attila megzenésítéseiből, saját gitárkísérettel. A nagyjából egyórás műsort Árvay Nela szavalatai tették színesebbé. A szervezők arra invitálták a közönséget, hogy a rendezvény után maradjanak a falumúzeumban. Ezt többen meg is tették, így a kellemes napsütéses időben kötetlen beszélgetés mellett elfogyaszthatták a rendezvényre készített frissítőt a múzeum udvarán. Közben Erdélyi Csabát, a Csemadok helyi alapszervezetének elnökét kérdeztük arról, miért tartják fontosnak, hogy megemlékezzenek a magyar költészet napjáról. Úgy fogalmazott, a Csemadoknak mint a kultúrát közvetítő szervezetnek kötelessége ilyen rendezvényeket szervezni, gyorsan hozzátéve, hogy nem szereti ezt a szót ebben az összefüggésben. 

„Szerintem a magyarságnak a legszebb kincse a költészet. Az országhatáraink a múltban is változtak és az sem biztos, hogy a mostaniak így maradnak, de a költészet egy biztos pont, ami megmaradt a történelem kezdeteitől a mai napig. Amíg magyar ember él a földön, addig fontos, hogy a költészettel foglalkozzunk. A fiatalokba el kell ültetni annak szeretetét, gyönyörű dolog a megzenésített vers és a próza is. Ha nincs, aki felvállalja az ilyen jellegű előadások megszervezését, akkor azt sem tudhatjuk meg, van-e igény erre. Csak fel kell az emberek szemét nyitni, hogy milyen szépségeket adnak nekünk a költők” 

– hangsúlyozta. Hozzátette, a szervezet elnökeként mindig azt tartja szem előtt, hogy a rendezvényeiken lehetőleg helyi vagy környékbeli fellépőket szerepeltessenek, ne távoli vidékekről vagy külföldről hívjanak szereplőket, így esett a választás Fülöp Leonára, Árvay Nelára és Zsapka Zsoltra. Úgy véli, van itt rengeteg érték, amit be lehet mutatni a közönségnek, ezért jövőre is szeretnének hasonló jellegű előadást szervezni a költészet napja alkalmából.