Vasúttörténeti kiállítás Párányban

A Vác és Pozsony közti vasútvonalat pontosan másfél évszázaddal ezelőtt helyezték üzembe, s ez akkor az első vasúti összeköttetést jelentette Budapest és Bécs között. A Budapest–Bécs vasúti nyomvonal építését a Magyar Középponti Vasút kezdete meg a Duna bal partján, a Pest–Vác–Érsekújvár–Pozsony– Marchegg nyomvonalon, 1844-ben. Először a Budapest–Vác szakaszt adták át, 1846-ban. Majd következett a Pozsony–Marchegg szakasz, ezt 1848 nyarán adták át rendeltetésének. Ezzel már Béccsel is megteremtődött az összeköttetés. A Vác–Párkánynána szakaszon 1848 végére Vác és Nagymaros közt a vágányokat is lefektették, s már anyagszállító vonatok is közlekedtek. Az adott szakaszt természetesen csak a forradalom és szabadságharc után tudták felavatni, a Magyar Középponti Vasút feloszlása után vonalait az Osztrák Délkeleti Államvasút vette át. A Párkány és Vác közti szakaszt már 1850 őszén meg tudták nyitni, ugyanazon év decemberében már Budapesttől Bécsig vonatozhattak ezen a nyomvonalon, és 1851 tavaszán már tehervonatok is rendszeresen közlekedtek rajta, Párkányt is érintve. Az akkori állomásépületeket egységes, klasszicista stílusban építették, ezek közül a váci, a párkányi és a pozsonyi épületek még ma is állnak. A Budapes–Pozsony vasútvonal hálózatát Baross Gábor miniszter államosította 1892-ben. A pálya kétvágányúvá tételét már a Magyar Államvasutak fejezte be. A Vác–Párkány–Pozsony szakasz a mai napig is nemzetközi fővonalnak számít, az Észak- és Nyugat-Európába irányuló forgalom jelentős részét ezen a szakaszon bonyolítja le a magyar és a szlovák vasúttársaság, továbbá a Németországot Délkelet-Európával és a Balkánnal összekötő teherszállítás jó része is ezen a vonalon halad át. A kiállításon régi vasúti eszközöket, műszereket, maketteket is szemügyre vehetünk, továbbá archív fotók és térképek, lenyomatok dokumentálják a Budapest–Vác–Párkány– Pozsony–Bécs szakasz 155 éves történetét. (buch)