Galilei, Donkihóte, Anyegin és a többiek

Utolsó igazgatói köszöntője szentimentális csapdáját messziről elkerülve Mácsai Pál a következő, fényes gondolattal búcsúzik az Örkény Színház éléről: „Nem az számít, aminek vége, hanem ami kezdődik.”

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész 2001-ben lett a Madách Kamara művészeti vezetője, 2004-ben pedig már az ő igazgatása alatt vette fel a színház Örkény István nevét. Húsz év elteltével úgy döntött, nem pályázik újabb ciklusra, így megbízatása 2025-ben lejár. A társulat új menedzseri igazgatója Gáspár Máté, művészeti vezetője pedig a színház kitűnő színész-rendezője, Polgár Csaba lesz.

„A két évtized alatt tartottunk több mint száz bemutatót, fogadtunk kétmillió nézőt, nyertünk száz szakmai és fesztiváldíjat, és szerencsére meg is buktunk párszor. Abból tanultunk a legtöbbet. 2025. május 23-án eddigi legnagyobb találkozásunkra készülünk közönségünkkel: tizenegyezred-magunkkal születésnapi bulit tartunk a Papp László Budapest Sportarénában. Az egész estés esemény koncert, buli, költészet, rock, jazz, klasszikus zene és népdal, film és színház, emlékezés és jövőbe pillantás – ahol az Örkény teljes társulata színpadra lép –, és csak egyszer látható, nincs ismétlés, legfeljebb talán húsz év múlva.”

És most nézzük, milyen új műveket tartogat nézői számára a már a pilseni nemzetközi színházi fesztiválon is komoly hírnevet kivívott társulat.

Bertold Brecht és Hanns Eisler darabját, a Galilei életét Polgár Csaba állította nagyszínpadra. Munkanaplójába írta a 20. századi színház egyik megújítója, az elidegenítő hatások alkalmazója: „Galilei nemcsak önmagát mint személyt rombolta le, hanem tudományos munkájának legértékesebb részét is. Az egyház (vagyis a felsőbbség) kizárólag azért védelmezte a biblia tanítását, hogy megvédje önmagát, a tekintélyét, elnyomói és kizsákmányolói lehetőségeit. A nép kizárólag azért érdeklődött Galilei csillagászati elmélete iránt, mert szenvedett az egyház uralma alatt. Galilei a tulajdonképpeni haladást dobta oda koncul, amikor visszavonta nézeteit, cserben hagyta a népet, a csillagászat újra szaktudomány lett, a tudósok apolitikus, elszigetelt munkaterülete. Az egyház elválasztotta ezeket az égi problémákat a földiektől, megszilárdította uralmát, és aztán készségesen elismerte az új elméleteket.”

Kovács D. Dániel Závada Péterrel és Varga Zsófiával (Escape) A Donkihóte-projekt címmel arról készített előadást az Örkény Színház számára, ami egyik mániája: kideríteni, hogy mi történik kortársai nemzedékével. „Lényegében arról a pánikról szerettem volna beszélni, amit ma a felnövés jelent. Felnőtt egy generáció, akiknek a szülei kaptak tíz jó nagy pofont devizahitel vagy gazdasági világválság néven, ettől van bennünk egy jókora félelem az elköteleződéstől. És eközben a virtuális világ rengeteg lehetőséget kínál ennek a generációnak elbújásra a videójátékokban. Egyfajta gyerekkorhaladékot kaphatunk, időt kérünk, halogatunk, kitoljuk a fiatalságunkat.”

Puskin Anyeginjének mai változatát decemberben stúdiószínpadon rendezi meg Dohy Balázs. Aesopusi állatmesék, valamint a meseíró életéről fennmaradt feljegyzések és legendák alapján Fábián Péter (dalszövegek: Parti Nagy Lajos) hoz létre előadást mások mellett Csuja Imre, Hajduk Károly, Jéger Zsombor, Csákányi Eszter és Bíró Kriszta közreműködésével.

Sokszor nem halunk meg címmel Tompa Andrea regényéből márciusban születik előadás Gáspár Ildikó rendezésében. A történet 1944-ben játszódik Kolozsváron, és a ‘90-es évek elejéig viszi a nézőt a diktatúra alól felszabadult Erdélyben. Középpontjában egy színésznő áll, akit kislányként egy székely családra bízott az édesanyja, hogy megmentse őt az elhurcolástól. Új családban, új névvel nő fel, és felnőttkorában színpadi szerepei által kutatja saját identitását.

Michael Haneke Szerelem című osztrák filmdrámája alapján Ördög Tamás rendez előadást egy nyugdíjas zenetanár-házaspárról, akik szerelmét próbára teszi az élet, miután a feleség agyvérzést kap. A házaspárt Gálffi László és Pogány Judit alakítják. „Ha sikerül jól néznünk Haneke művét, akkor rájövünk, hogy nincs benne semmi provokáció, csak nagyon erős közlésvágy, végtelen tudás és empá-tia” – vélekedik Ördög Tamás.

„Egyetlen színház sem fogadta el, egyetlen könyvkiadó sem vállalkozott rá, hogy kiadja. Munkámat be fogja temetni az idő, és magányos kiáltozásunkat senki sem hallja meg” – írta kétségbeesve Füst Milán Boldogtalanok című drámája kapcsán. 1914-ben egy újsághír alapján született a mű, 1923-ban jelent meg könyv alakban, s az Írók Bemutató Színházában adták elő. Az Örkényben Bodó Viktor állítja színpadra jövő tavasszal Nagy Zsolt és Tenki Réka főszereplésével.

Kassai Margit holokauszttúlélő 1944–45-ös naplójegyzetei alapján Ostromdressz címmel Bíró Kriszta írt és rendez darabot. Kókai Tünde megformálásában egy szikrázóan okos fiatalasszony frivol, mégis érzelmes beszámolóját halljuk majd arról, hogyan lehet túlélni és ép lélekkel megmaradni egy kataklizma idején. „Kassai Margit nagyszerű elbeszélő, ráadásul még a legvéresebb, legvisszataszítóbb tényt is képes humorral és öniróniával tálalni. Az ember néha kénytelen figyelmeztetni magát, ez nem egy pikareszk kalandregény, viszont a kőkemény valóság. Hihetetlen bátorságával és találékonyságával nem kizárólag a saját, hanem még sokak életét mentette meg anélkül, hogy hősi pózba merevedett volna. Egész életében munkaszolgálatra hurcolt férjének írta ezt a naplót azzal a megingathatatlan meggyőződéssel, hogy a férje visszajön, és elolvassa” – így Bíró Kriszta.

Önálló esttel készül egykori pályatársa, szeretett kollégája, Darvas Iván 100. születésnapjára Gálffi László. Első közös játékukat az Equusban láthatta a közönség, amelyben Darvas a pszichológust, a nála huszonhét évvel fiatalabb partnere pedig Alan Stranget, a megbomlott idegrendszerű fiatalembert formálta meg. „Nem akarom eljátszani vagy utánozni Darvas Ivánt – mondja Gálffi László –, hanem a gondolatait szeretném továbbadni, azt az emberi tartást, ahogy egy népszerű és a közönség által nagyon kedvelt, fiatal, könnyelmű emberből felnőtté válik a megpróbáltatások által. Erről a lelki metamorfózisról szeretnék beszélni.” Az est Darvas Iván Lábjegyzetek című könyve alapján készül, és 2025 júniusában válthat rá először jegyet a közönség.

A szerző a Vasárnap munkatársa