Várrom a határon

Fél lábbal Szlovákiában, fél lábbal Magyarországon van, aki felkapaszkodik Somoskő várának romjaihoz.

Somoskő

(Šiatorská Bukovinka)

Különleges sétára, laza túrára alkalmas kilátóhely ez, pontosan az államhatáron.

Vártörténet dióhéjban

Mint a nógrádi várak nagy többségét, Somoskő várát is a Kacsics nemzetség építette, nagy valószínűséggel a 13. század második felében, közvetlenül a tatárjárás után, amikor királyi rendelet írta elő védőhelyek, kővárak építését. Egy legenda szerint a Muhi pusztánál elszenvedett vereség után IV. Béla és maroknyi kísérete e tájon, a tölgyek árnya védelmében próbált menekülni a tatár üldözők elől, s fáradságos mászással feljutottak egy csúcsra, ahonnan jól be lehetett látni a vidéket. Ez a hely volt a Medves fennsík peremén lévő vulkáni kúp, ahol egy éjszakát töltött a kimerült, hajszolt kis csapat. IV. Béla ekkor határozta el, hogy e csúcson várta emeltet, méghozzá a várhegy anyagából, az öt- vagy hatszögű bazaltsziklákból. Valószínűleg ekkor tárhatták fel a mai Nógrádi geopark egyik páratlan látványosságát, a várhegy oldalában lévő bazaltömlést, kőorgonát, vagy, ahogy a helyiek nevezik, a megkövesedett vízesést, ami nem más, mint egy hirtelen lehűlt és megszilárdult lávafolyam, amely rendkívül szép látványt nyújt. Szinte az egész vár ebből az anyagból épült, kivéve a faragott kaput, a lőrést és az ablakbéléseket. A lőrésekre bizony sokszor volt szükség, Somoskő, mint fontos hadi utakat ellenőrző pont, gyakorta volt harcok helyszíne. A Kacsicsok birtoklása után Anjou Lajos, azaz Nagy Lajos király a vele a rozgonyi csatában Csák Máté ellen vállvetve harcoló Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adományozta a várat, az ekkor még gótikus, egytornyos várat valószínűleg ebben az időben alakították át, átépítették és megerősítették. A Somoskőtől alig mérföldnyire lévő Salgó várába telepedett kelyheseket a magyar vitézek innen fenyegették, míg onnan Jiskra hadait Mátyás király ki nem füstölte. Amikor a félhold árnyéka vetült Magyarországra, s az oszmán birodalom igencsak terjeszkedett, reneszánsz stílusú bástyákkal erődítették, ágyúteraszokkal bővítették a várat. Azt is tartja a legendárium, hogy olyan jól lőttek a somoskői ágyú- meg puskamesterek, hogy kilőtték a kanalat a Salgó várában éppen ebédelő aga kezéből. Úgy tartja a fáma, hogy az egész török várvédelem hanyatt-homlok elmenekült Salgó várából.

Vár a határon

A rendi felkelések idején Bethlen, Thököly és II. Rákóczi Ferenc hadai is megszállták Somoskő várát. A szatmári béke utáni várrombolást még túlélte az építmény, hála Ráday Pál kancellárnak, aki kiváltotta a várat a rombolási parancs alól, de aztán fokozatosan romlani kezdett az állaga. 1826-ban az öregtoronyba villám csapott, a vár magja kiégett, ezzel elkezdődött a pusztulása, amely egészen a 20. század hetvenes éveinek elejéig tartott. Akkor a műemlékvédelem losonci kirendeltsége Krúdy Gábor vezetésével megkezdte a romok felújítását. Ma már egy kissé romantikusra hangolt, az eredeti formájához nem túlságosan hasonlító, viszont nagyon mutatós várként uralja a környéket Somoskő, s hála a történelmi fordulatnak, ma már az államhatár mindkét oldaláról szabadon látogatható. A magyarországi oldalon Petőfi kunyhója, vármakett-kiállítás várja a turistákat, a szlovákiai oldalról felkapaszkodókat bő negyvenperces könnyű túra, bazaltömlés, kőtenger és a tölgyerdők jellegzetes állat- és növényvilága, vagy egy kis kitérővel a Macskalyuk bánya, amelyről a macskakövet elnevezték. Érdemes eljönni ide.