Ünnepek és találkozások a múzeumban

Komárom. Ünnepek és találkozások címmel nyílt néprajzi kiállítás a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában. Az iskolás csoportoknak sem kell lemaradniuk róla, hiszen egészen december végéig látható lesz a múzeum főépületében.

Komárom. Ünnepek és találkozások címmel nyílt néprajzi kiállítás a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában. Az iskolás csoportoknak sem kell lemaradniuk róla, hiszen egészen december végéig látható lesz a múzeum főépületében.

„Eredetileg három múzeum, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum, valamint a komáromi intézmény közös szervezésében szerettük volna megalkotni a tárlatot, ám a román hatóságok nem engedélyezték a tárgyi emlékek kihozatalát az országból – mondta Fehér Csaba múzeumigazgató. – ĺgy végül is a veszprémiekkel együttműködve született meg a kiállítás, amelyet vándoroltatni kívánunk. Jövő tavasszal Sepsiszentgyörgyre, majd Veszprémbe kerül az anyag, azt követően pedig szeretnénk, ha Szlovákia más, nemcsak magyarlakta vidékein is bemutatnák.”

A lakodalom

A kiállítás, mint a neve is jelzi, azon ünnepeink köré épül, amelyeket a találkozások jellemzik. Ilyen ünnepek, jelentős életfordulók a születés, a lakodalom és a temetés; a kiállítás szervezői e három eseményt a búcsújárással egészítették ki. „A Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma elsősorban a lakodalom témakörét dolgozta fel, egy zoboralji lakodalmas bemutatásával – mondta Sipos Anna néprajzkutató, a tárlat egyik kurátora. – A látogató egyfelől a hagyományos dunnavivést láthatja. A menyasszony keresztanyja és további rokonok vasárnap délután, a litániát követően vitték az ajándékokat a lakodalmas házhoz. Ez volt az a napszak, amikor sok falusi ember kiült a háza elé beszélgetni, pihenni, így a lehető legtöbben láthatták a menetet. A dunnán, párnán kívül főkötőt, fűzővéget, fejkendőt és tyúkot vagy kakast is vittek.” A csodálatos népviseletbe öltöztetett babák mellett a múlt század negyvenes éveiből származó, dunna- és nyoszolyófavivést ábrázoló képek is láthatók Manga János felvételein. A kiállítás további része a lakodalmas ház fő jellemzőit mutatja be, a díszes párnákkal megvetett ággyal és az esküvőre készülő menyasszonnyal. „A lakodalmas háznál még a függönyt is elhúzták, hogy az utcáról beláthassanak a felpárnázott ágyra. Ezzel is tudatták a faluban élőkkel, hogy abban a házban bizony lakodalomra készülnek” – fűzte hozzá a néprajzkutató. A lakodalmi hangulat átélését segíti, hogy a teremben zoboralji lakodalmas dalok szólnak Manga János és Vikár László gyűjtéséből, és az érdeklődők videóról megtekinthetik a Gímes Hagyományőrző Csoport zsérei lakodalmasát is.

A születés

A veszprémi múzeum munkatársai Lackovits Emőke néprajzkutató vezetésével a három további témakört, a keresztelőt, a temetést és a búcsújárást dolgozták fel. A következő teremben bakonyi, pontosabban szentgáli parasztpolgári berendezésű, kisnemesi szobabelsőt láthatunk, gyermekágyban fekvő anyával, gyermekével és egy idősebb nőrokonnal. Az asztalról nem hiányozhat a komakosár, amelyet étellel-itallal megrakodva a gyermekágyas anyának vittek a rokonok. Érdemes jobban szemügyre venni az anya által viselt fehér lyukhímzéses hálókabátot és a hímzett párnákat. Az egyik sarokban zsérei mezei bölcső áll.

A búcsújárás és a temetés

Szinte hihetetlen, hogy a Bakonyban és a Balaton-felvidéken milyen díszes, gazdagon mintázott halotti lepedőket hímeztek; ezekből is láthatunk néhányat a kiállításon. Csakúgy, mint a búcsújáró helyeken készült offereket, amelyek viaszból készültek és azokat a testrészeket – általában kezet és lábat – ábrázolták, amelyek a búcsú idején „csodás módon” meggyógyultak. A búcsújáró helyen hagyott mankókról készült felvételek is e zarándokhelyek csodatévő hatását hivatottak bizonyítani. A számtalan búcsú közül egyébként a híres csatkai kegyhelyet emelték ki a tárlat készítői.

A december végéig látható tárlat anyagából kis füzetecske is készült, amely segítségével az érdeklődők otthon ismét átélhetik a kiállítás hangulatát, és alaposabb ismereteket szerezhetnek őseink szokásairól. A tárlat létrejöttéhez egyébként a különböző intézményeken kívül nagyon sok magányszemély is hozzájárult, kölcsönadva vagy éppenséggel a múzeumnak ajándékozva az évtizedek óta féltve őrzött ruhákat, berendezési tárgyakat, ereklyéket.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?