Ugron Zsolna: Erdélyi menyegző

ELŐZETES

Ugron Zsolna író, újságíró, nevét Jókai Mór Hargita című novellájának főhősnője után kapta, a nagymamája javaslatára. 1978-ban született Kolozsváron, az egyik legősibb erdélyi arisztokrata család sarja. Tizenegy éves korában települt át családjával Budapestre, ahol jogi egyetemet végzett, de végül újságíró lett.

Ma megosztva Budapesten és Erdélyben él, a Tündérkert mélyén, a Mikes grófok megtépázva is meseszép ősi zabolai birtokán. Férje Gregor Roy Chowdhury-Mikes Mikes Ármin gróf dédunokája londoni életét adta fel az erdélyi mindennapokért. Két gyermekük van.

Már az is érdekes, hogy egy fiatal írónő a múltat kutatja, mert érdekelni kezdte, honnan származunk, és viszonyulni próbál a múlt és az érték fogalmához. A kalandos életű szerző televíziós újságíróból lett ősei, az erdélyi arisztokraták történeteinek, a kastélyok és a családi receptek megszállott kutatója. Ennek a munkának gyümölcse első regénye, az Úrilányok Erdélyben, mely hónapokig vezette a magyar sikerlistákat – családi történetek és erdélyi receptek összefésülése, gasztroregény, szövevényes szerelmi történet, kalandos, romantikus cselekményszálakkal. Következő könyvét, a Szerelemféltők című levélregényt Meskó Zsolttal írta. Ha receptekről van szó, akkor is szívesen nyúl vissza erdélyi gyökereihez, szakácskönyve, a Hét évszak karácsonyra jelent meg. Az erdélyi szál folytatása egy történelmi regényben öltött testet: az Erdélyi Menyegző – egy trilógia első része nemrég jelent meg.

Első történelmi regényében a 17. század egyik leghírhedtebb, legtitokzatosabb alakját, a bűbájos boszorkányt, Báthory Annát idézi meg. A körülrajongott és gyűlölt Báthoryak világát, ahol az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy asszony boldog akart lenni. Nem lehetett könnyű nőnek lenni a 17. századi, férfiak uralta Erdélyben, ahol az asszonyállatok dolga kimerült abban, hogy szépek és táncos kedvűek legyenek, illetve, hogy csillapítsák a hites vagy éppen nem hites férjeuruk gerjedelmeit az ágyasházban. Báthory Anna hírhedt nemzetségének minden áldását és átkát magán hordozza, szép, eszes, erős és kellően önálló, vagyonához képest túlságosan is. Ugron Zsolna női szemszögből megírt meséje főhőseként látjuk őt, fellibbentve az előkelőség fátylát és megmutatva azt, amiről nem szól a fáma: a kiszolgáltatottságot, a megaláztatást, a fájdalmat.

A regénynek van irodalmi előzménye: Makkai Sándor Ördögszekere, Móricz Zsigmond Erdély-trilógiája. Ugron Zsolna ezekben a regényekben figyelt fel Báthory Anna alakjára, és kutatni kezdte történetének valóságalapját.

Ugron Zsolna történelmi regényét a Panta Rhei komáromi könyvesboltjában mutatják be pénteken 17.30 órai kezdettel. (PR)