Továbbra sem zökkenőmentes a hulladék szelektálása Királyhelmecen

A mindenszentek és a halottak napja során, illetve előtte és utána a települések többsége már gyakorlatból tudja, hogy a felgyülemlő hulladék nemcsak az önkormányzatok kasszáját, de a környezetet is jócskán terheli. Leczo Zoltán, a királyhelmeci önkormányzat kommunikációs szakembere szerint a tőketerebesi járásbeli, mintegy 8000 fős városukban sem más a helyzet, éppen ezért náluk már az ünnepek előtti időszakban megkezdték az ünnepekre és a vele érkező “hulladékhullámra” való felkészülést. 

„Az ünnepek után nyílvánvalóan több kiadásunk van a felgyülemlett szemét és a vele járó munka miatt, de azt is meg kell említeni, hogy a városi közfelületfenntartó még októberben alaposan rendbetette a sírok környékét, átfogó festést hajtott végre és egyéb karbantartási munkálatokat is lebonyolított. Természetesen ezek nem hatalmas kiadások, de hozzájárulnak a költségvetés ideiglenes terheléséhez. Ettől függetlenül általánosságban érvényes, hogy a városi hulladékkezelés folyamatos megoldásokat igényel, és a vele járó, sajnos évről évrő növekvő költségeket úgy kell elosztani a lakosok között, hogy az lehetőleg az önkormányzat és a lakosok számára is elfogadható legyen. 

Bármilyen rosszul is hangzik, el kell modani, hogy a mi városunkban is számos olyan háztartás van, akik nem hajlandóak kifizetni a szemétadót. Az úgynevezett nemfizetők részét évről évre kénytelenek vagyunk elrejteni a városi költségvetésben, ami sajnos a példás, fizető lakosok pénztárcáját terheli. Ettől függetlenül szerencsére azt látjuk, hogy az előző évekhez képest csökkent a nem fizetők száma. Mivel a nem fizetők között szociálisan hátrányos helyzetű családok is vannak, a kezünk meg van kötve. Ez egy ördögi kör, mellyel a gyakorlatban mondhatni eszköztelenek vagyunk” 

– nyilatkozta lapunknak Leczo Zoltán. 

Állandó probléma

Mint megtudtuk, a város területén található családi házaknál és a bérházaknál a szelektált hulladékgyűjtés egy előre meghatározott éves harmonogramm szerint történik. Csak úgy mint szinte minden városban vagy nagyobb településen, Királyhelmecen is külön napokon szállítják el a kommunális hulladékot, a fém- és elektromos hulladékot, a kidobott üveget vagy például a biohulladékot.

„Míg a családi házaknál maguk a lakosok helyez ki a meghatározott napokon a szeméttároló edényeket, a bérházaknál a különböző színnel jelölt kukákból visszük el a szemetet. A temetőnél is hasonló a helyzet, az ünnepek során pedig még több kukát helyeztünk ki. Ezen felül egy projekt keretében a családi háztartások körében ingyenes komposztálókat osztottunk szét, a tömbházakból pedig minden pénteken, a város nyolc pontjában gyűjtjük a konyhai hulladékot. Erre nyáron többször, télen kevesebbszer kerítünk sort. Bármennyire is igyekszünk támogatni a rendszert, sajnos azt látjuk, hogy az emberek egy része továbbra sem hajlandó megfelelően szelektálni. A kidobott műanyag vagy a konyhai hulladék a kommunális hulladéktárolóban landol, a nem kívánt bútordarab a kuka mellett. A helyzet orvoslása érdekében próbálkoztunk már csukható konténertároló ketrecekkel, de azok sem váltak be, az emberek szándékosan elrontották a zárakat, hogy használhatatlanok legyenek. Az emberek sajnos nem akarják megérteni, hogy minél jobban szelektálnak, annál kevesebbe kerül a szolgáltatás, ugyanis ha nem megfelelő tárolóba dobjuk a hulladékot, akkor egy másik árkategóriába kerülünk. A város az adott kategória szerint fizeti a szemétkezelés díját a szerződött hulladékkezelő vállalatnak” – tette hozzá Leczo Zoltán azzal, hogy az volna az ideális, ha a lakosoktól beszedett szemétdíj teljes mértékben kitakarná a szemtékezelő vállalat által a városra kirótt díjat. 

Váratlan kiadások

„Ez a gyakorlatban sajnos nem így van, mindíg a saját költségvetésünkből kell kiegészíteni a fizetendő összeget. Tudomásom szerint több olyan település is van, ahol eddig nem kellett szemétadót fizetni. Mivel a hulladékkezelés ára folyamatosan nő, sokaknak váratlan kiadást jelenthet majd a hirtelen beveztetett, eddig nem fizetett szemétdíj” 

– mondta Leczo Zoltán. 

Kendi István, a királyhelmeci városi hivatal környezetvédelmi referense az Új Szónak elárulta, hogy a városban a lakosok évente fejenként 44,40 eurót fizetnek a szemét elszállításáért. Míg korábban minden szemét a kukákban landolt, a néhány hónappal ezelőtt megnyitott városi hulladékgyűjtőnek köszönhetően már más lehtősége is van a városiaknak a nem midnennapi hulladék leadására. 

„A városi gyűjtőjdvarban ingyen bevesszük a növényi eredetű biohulladékot, tehát a leveleket, a lekaszált füvet vagy a faágakat. Emellett ingyenesen laeadható nálunk a nagyméretű hulladék is. Ide sorolandó például egy régi ajtó, asztal, szekrény, szék és minden olyan tárgy, ami a háztartásban lecserélésre került. Ezen felül az apró építési hulladékot is átvesszük, például a betontörmeléket, a tégladarabokat vagy a gipszkartont, ugyanakkor ezekért tonnánként 48 eurót kérünk. A gyűjtőudvarba csak a királyhelmeci lakosok adhatják le a hulladékot, tehát olyanok, akik lakcíme a mi városunkban van” – mondta Kendi István.