Történelmi helységnevek – Bodrogszög

Az apró és eldugott bodrogközi község neve, eddigi ismereteink szerint, először a pápai tizedszedők jegyzékében jelenik meg, úgy, mint Zeg. Hasonlóképpen Zewg írott alakban olvasható egy 1479-ből származó birtokos okiratban. Az egri püspökség dézsmajegyzékében pedig ekként jegyzik a templomos kisközség nevét: Zegh.

Bár az írott névalakok változatos formában bukkannak fel, mégis világosan kiolvasható belőlük az ősrégi név, amit csak a szokásos jegyzői torzítások alakítgattak. Biztosak lehetünk abban, hogy a helybéliek Szögnek ejtették községük nevét. Az írásforma megállapodása a 18. század végén már megfigyelhető – például az 1782 tájékán végzett katonai felmérés jegyzékeiben a 19. század elejéről eredő térképeken, ahol a kissé régies Szögh írásmód olvasható. A 19. század végén a h- toldalék eltűnt, de tekintettel a hasonló nevű községek jobb megkülönböztetésének igényére, megkapta a Bodrog toldalékot, így alakult ki a mai is elfogadott és általánosan használt név: Bodrogszög.

A trianoni határok megvonása után az új csehszlovák közigazgatás e községnek a nevét is igyekezett szlávosítani. A hivatalnokok számára elsősorban az ö betű kiejtése volt nehézkes, ezért megalkották az új, „hibrid” hivatalos nevet: Bodrogsek. Kiejtésben ez a megoldás valóban közelebb állt az eredeti, ősi névhez, de olykor kuriózumnak is beillő névalak is felbukkant. Például egy 1935-ben kiadott könyv térképmellékletében egy furcsának mondható írásmód szerepel: Bodrogseg. A második világháború után, amikor a közigazgatás következetesen átírt csaknem minden magyaros hangzású községnevet, a „keresztapák” figyelmét nem kerülte el Bodrogszög sem. A „szakértői” bizottság úgy döntött, a község hivatalos neve 1948-tól Klín nad Bodrogom. A szlovákosítás azonban nem volt következetes, mert a sebtében gyártott név megalkotóinak figyelmét elkerülte, hogy szlovákul a helyes forma a Klin lett volna.

A község neve egyértelműen és vitathatatlanul magyar eredetű. Mivel az eredeti település a Bodrog folyó és a Páltó szögletében (szögében) feküdt, erről kapta nevét még a középkorban, amikor a bodrogközi települések csírái kialakultak.