Többen elveszíthetik szociális járadékukat

Februártól változott a szociális segélyt szabályozó törvény, ezen belül a mozgássérültek számára folyósított támogatások rendszere. Mivel a szociális és családügyi hivataloknak két hónapjába telik, amíg a módosított összegeket a határozatokban feltüntetik, mindenki, akit a törvény érint, februárban és márciusban támogatás nélkül marad, amelyet azonban visszamenőleg kifizetnek.

A változás azokat a fogyatékkal élőket érinti, akik a személyes higiénia, a ruházat elhasználódása, az autó üzemeltetése, a diétás étkezés miatt a megnövekedett költségeik kompenzálására kaptak támogatást, de érinti azokat is, akik gondozói szolgálatért kapnak juttatást. A pelsőci Samu Katalin, aki gyerekkora óta súlyosan mozgássérült, bizonytalansággal és félelemmel vegyes érzésekkel tekint a jövőbe. „Több mint hatvan évvel ezelőtt nyomorék gyerekként jöttem a világra, és így élem az életem, két mankóval a hónom alatt. – kezd bele történetébe Samu Katalin. Két évvel ezelőtt átesett egy súlyos betegségen, amelyből hosszú ideig tartó lábadozás után ugyan felépült, de addigi tevékenységét, a zenetanítást és a kórusvezetést már nem végezhette az addig megszokott ütemben. „Ami tőlem tellett, megtettem, tevékeny életet éltem. Továbbra is megpróbálok egy kis mellékest keresni zenetanítással és kórusvezetéssel. Büszke is lehetek sikereimre, hiszen van tanítványom a prágai operában, van egy zongoraművész tanítványom, aki járja a világot, és vannak zenetanárok, akiknek számát sem tudom.” Jelenleg Katalin teljesen a szlovákiai szociális ellátás kénye-kedvének van kiszolgáltatva. „Azzal leptek meg, hogy január 1-jétől levontak a járulékomból 775 koronát, februárban pedig további 700 koronát vettek el tőlem, amit az autóhasználatra és a mankóra kaptam” – mondja. „Emiatt kénytelen leszek kikapcsoltatni a telefonomat is, mert egyszerűen nem tudom fizetni a számlát. Most már teljesen el leszek zárva a külvilágtól” – kesereg. Korábban 1375 koronát tett ki az az összeg, amelyet a szociális biztosító folyósított Samu Katalinnak az autó használati költségeit kompenzálandó és a mankóhasználat miatt. „Csak autóval tudok közlekedni, mert gyalogolni legföljebb 100 métert bírok két mankóval. Az autó nálam nem luxuscélt szolgál, nekem a lábamat helyettesíti. A szociális biztosító 220 ezer korona támogatást adott az autóra. Öt év használat után már sajátomnak mondhatom, addig azonban az ár ötödrészét vonják le havonta a nyugdíjamból. Legutóbb kérvényeztem, hogy az önkéntes biztosítást, amit negyedévente kell befizetni az autóra, töröljék, mert egyszerűen nincs miből kifizetnem.” Katalin tételesen tájékoztat arról is, mennyi a havi jövedelme, és mennyi marad, miután kifizeti a lakbért, a villany- és telefonszámlát, a szociális gondozót, az autó biztosítási díját, a benzin- és a telefonköltséget. Bizony, nem egészen ezer, egészen pontosan 885 korona. „Ebből az összegből kellene a többi szükségletemet fedezni. Nem beszélve az óriási gyógyszerszámláról és még az embernek itt-ott ennie is kell valamit.” Samu Katalinnak havonta több mint 200 koronát kell kiadnia a különféle kötszerekre, kenőcsökre és egyéb gyógyszerekre. „Eddig 85 koronát fizettem havonta a gyógyszerekért, most ez 245 koronát tesz ki.” Azt is felháborítónak tartja, hogy az eddig érvényes matricát, amit az autóra kellett ragasztani, bevonták, és az új 120 koronába kerül. „A megkülönböztető jelzésnek köszönhetően behajthatok és parkolhatok ott is, ahol másoknak tilos. Ez ideig nemzetközi érvényű volt a matrica, most már csak az ország területén és a szomszédos országokban lesz érvényes.” Keserűen kellett tapasztalnia azt is, hogy a kékcsíkos igazolványa január 1-jétől a gyógyszertárban nem mentesíti már őt a 20 korona kifizetése alól, csupán a piroscsíkos, azaz a teljesen mozgássérülteknek járó igazolványra kiváltott szelvények maradnak továbbra is díjtalanok.

Azt is elpanaszolja, hogy egy ismerőse azért jelentette fel őt, mert zeneórákat ad, bevételéből nem fizet adót. „Egész életemben közösségi-kulturális munkát végeztem. Nem tudok elmenni havat seperni, vagy takarítani, sőt én szorulok mások segítségére. Valamiből nekem is meg kell élnem.”