Körtvélyes. Szlovák-magyar összefogás eredményeként felújították a falu határában lévő Reisz Keresztély mérnök sírját, akinek neve a Baradla-barlang feltérképezéséhez és a Szoroskői műút építéséhez kapcsolódik.
Teljesülhetett végre a kívánsága
A Szepes megyei születésű mérnök, eredeti nevén Reisz Christian német ajkú szülők gyermeke volt. Kamarai, majd Gömör vármegye mérnöke, illetve főmérnöke lett. Az 1788–1804 közötti években a herceg Esterházyak bódvaszilasi uradalmának mérnökeként számos Gömör vármegyei község térképét készítette el. Hosszú éveken át az uradalom központjában, Bódvaszilason élt és dolgozott, de szerteágazó családja révén szorosan kötődött Körtvélyeshez. Bartholomaides Ladislaus történetíró és Csokonai Vitéz Mihály költő jó barátja volt. Reisz Keresztély neve elsősorban a Baradla-barlanggal fonódott örökre egybe. Ő volt az első, aki rendkívül nagy gonddal és alapossággal, már 1881 nyarán kutatta és felmérte a barlang nagy részét. Reisz és a magyar barlangkutatás ily módon már a múlt század első éveiben nemzetközi elismerést szerzett. Az azonban már sokkal kevésbé ismert, hogy ő volt a tervezője és építésvezetője a Torna-völgyet Rozsnyóval összekötő szoroskői műútnak. Élete végén Körtvélyesen lakott az uradalmi kastélyban, népes családja körében. Itt halt meg 1849. augusztus 13-án. Kívánsága csak annyi volt, hogy gondozzák a sírját. Végre, teljesülhetett.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.