Petíció az iskola összevonása ellen Gútán

A városi képviselők január 30-án (12 igen és négy nem szavazattal) határoztak a két intézmény összevonásáról, mégpedig olyan formában, hogy a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola a Corvin Mátyás Alapiskola kihelyezett munkahelye lesz. A testületi ülésen a szülők, a pedagógusok tiltakozó táblákkal jelentek meg, megszólaltak az ügyben politikusok, szakértők és kívülállók, azóta is folyik az adok-kapok a közösségi oldalon. A két iskola összevonását egyebek mellett az előző évek beiratkozási adataival, a demográfiai mutatókkal, a városban működő egyházi iskola folyamatos erősödésével, a két állami iskola közt egyre nyíló ollóval (2006/2007-ben a Corvinban 334, a Rákócziban 309 diák tanult, 2016/17-ben 352, illetve 216) indokolták a lépés támogatói. Az ellenzők szerint elhamarkodott, átgondolatlan volt a döntés, ami bizonytalanságot, feszültséget szül, és sok szülőt eltántoríthat attól, hogy a létrehozandó „szuperiskolába” írassa gyerekét. 

Népszavazást fontolgatnak 

Elhamarkodottnak tartja a döntést Kertai Krisztián, a petíciós bizottság elnöke is. „A petíció elindítását több dolog motiválta – fogalmazott. – Először is szerettük volna felmérni, mennyire értenek egyet az önkormányzat határozatával a lakosok. Úgy érezzük, a városvezetés elkapkodta a döntést, nem használt ki minden eszközt a helyzet megoldására. Elég csak megnézni, mikor kezdett erősen csökkenni a beíratott gyerekek száma a Rákócziban, milyen konfliktusok voltak az igazgató és a tanári kar között, miért hagyta ott több pedagógus az iskolát és ment át az egyháziba tanítani stb. Időben kellett volna orvosolni ezeket a problémákat, akkor nem fajultak volna idáig a dolgok. Ha a szülők azt látták volna, hogy a városvezetés tényleg mindent megtett, mégsem javul a helyzet, valószínűleg könnyebben elfogadták volna az összevonás tényét.” Mint megtudtuk, az aláírásgyűjtéssel azt szeretnék elérni, hogy a polgármester – látva a komoly ellenállást – vétózza meg a határozatot, ám ha ez nem sikerül, népszavazás kiírását kezdeményezik. Ehhez a választópolgárok 30 százalékának aláírására van szükség, vagyis mintegy 2650 aláírásra, de ők legalább háromezret szeretnének összegyűjteni. Az aláírt íveket a városi hivatalon kívül az oktatási miniszterhez és a Bethlen Gábor Alaphoz is el akarják juttatni; ez az alap 1,8 millió euró támogatást hagyott jóvá a Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont részére, ami nagymértékben segíti az ott beindult fejlesztéseket. 

Ügyészségi feljelentés 

Egy másik szálon is fut a történet, sajtóértesülések szerint Angyal Béla független képviselő, az iskolaösszevonás egyik legnagyobb bírálója és ellenzője jelezte, kész az ügyészséghez fordulni, ha a polgármester aláírja a határozatot. Meglátása szerint a határozat elfogadásakor nem zajlott minden a törvényi előírásoknak megfelelően, mivel előtte nem kérték ki az egyes iskolatanácsok véleményét. 

A halogatás nem megoldás 

Horváth Árpád (MKP) polgármester egyelőre nem írta alá a testületi határozatot, arra február 9-ig van ideje. Elmondása szerint az elmúlt napokban szakemberekkel, szülőkkel, lakosokkal beszélt, és mérlegel minden eshetőséget. „Az idevágó jogszabályok szerint az iskolatanácsoknak a már elfogadott határozatot kell véleményezniük, és ezt az állásfoglalást kell csatolni a minisztériumba küldött kérvényhez” – reagált a kilátásba helyezett ügyészi feljelentésre. Azt sem érti, mire irányulna az esetleges népszavazás, hány évig nem lehetne összevonni az iskolákat, vagy évente megismételnék-e a népszavazást, egyáltalán miként járulna ez hozzá a probléma megoldásához. „Számítottunk rá, hogy lesznek feszültségeket a testületi döntés kapcsán, ám akik higgadtan átgondolják a dolgot és nem érzelmi alapon állnak hozzá, azok megértik, miért volt rá szükség. Legtöbben azt vetik a szemünkre, hogy elhamarkodtuk a dolgot, de attól, hogy halogatjuk a döntést, nem oldódik meg semmi. Előre kell tekinteni 3-4 évet, sajnos, egyáltalán nem jók a demográfiai kilátások. Nem a pillanatnyi politikai haszonszerzés vezérel, hanem a józan ész” – tette hozzá.