Palócia végvárának ünnepe

Palást. Az ezerhétszáz lelket számláló község minden év augusztus 10-én megemlékezik az 1552-ben lezajlott vesztes csatáról. A nevezetes történelmi dátumhoz közeli időpontban tartják Palócia végvárának lakói háromnapos ünnepüket is. Idén egy másik megrendítő eseményről is megemlékeztek a palástiak: a kitelepítésekről. Augusztus 12-én, a Bartal Károly Tamás jászói főapát celebrálta szentmise után felavatták a kitelepítettek emlékére állított fakeresztet. „Ez a kereszt azokra az időkre emlékeztet, amikor megtévedtek sokan, nem ismerték fel a másikban a testvért, mert más nyelven beszélt. Fontos visszaemlékezni, nem azért, hogy bárkire is nehéz szívvel gondoljunk, nem akarunk senkin sem bosszút állni, de azért, hogy már soha ne lássunk a másik emberben ellenséget” – mondta a főapát. Bugár Béla, az MKP elnöke szerint ez a tárgy, mely egyszerre emlékmű és kereszt, egyaránt jelenti a szenvedést és a reményt, „megalázták, földönfutókká tették elődeinket, csak azért, mert magyarok voltak, az ország, ahol éltek, megtagadta, kidobta őket állampolgárai közül, magyarságuk miatt ellenségek lettek. Emlékeztető és üzenet a keresztbe faragott három szó: ha nem hagyjuk el megtartó HITünket, ha nem adjuk fel a REMÉNYt, hogy létezik közös akarat, és ha tetteinkből nem hiányzik a SZERETET, gyermekeinknek ránk emlékezve nem kell majd ilyen kereszteket állítani” – vélekedett Bugár.

A kereszt felszentelése után a palásti csata emlékére emelt Török-kápolnához vonult az emlékezők serege, ahol Korcsok László, a község polgármestere tisztelgett a múlt hősei előtt. Bartal Károly Tamás szerint, ha összefogott volna azokban az időkben a magyarság, a keresztény Európa, a Kárpát-medence, akkor nem folyik Paláston vér. A főapát mindenkit felszólított: „Tanuljuk az egységet, tanuljuk!” Augusztus 13-án, szombaton a kötetlen szórakozásra vágyó gyerekek és felnőttek egyaránt találhattak kedvükre való programot a gazdag kínálatból. A kultúrházban az Ipolysághoz és Lévához egyaránt kötődő T. Pleva Péter, valamint a palásti származású rimaszombati fiatal képzőművész, Gál Gabriella festményeiből nyílt kiállítás. Korongozóktól, fafaragóktól, tojáskarcolóktól és -drótozóktól, mézeskalács-díszítőktől, gyöngyfűzőktől, szalmadíszkészítőktől és más ügyes kezű kézművesektől lehetett megtanulni a szép tárgyak készítésének titkát. Versengeni lehetett gulyásfőzésben, célba lövésben, az erősekre Toldi-próba várt. Volt lovasrodeó és barátságos futballmérkőzés, majd utcabál hajnalig. Vasárnap Kóspallag főesperese celebrált szabadtéri szentmisét. A szabadtéri színpadon a palásti gyerekek, Ócsa testvérközség kultúrcsoportja, valamint Zsitvabesenyő hagyományőrzői is fölléptek.