Ötvenéves a magyar alapiskola

Bajkai Csaba, az iskola volt diákja, jelenleg a magyarországi Kisbéri Egyházközség káplánja celebrálta azt az ünnepi szentmisét, mellyel május 9-én, szombaton megkezdődött a rendezvénysorozat. Az alapiskola épületében felavatták Baross Gábor emléktábláját, az intézmény felvette a reformkori politikus nevét. Gáspár János, A Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány igazgatója szerint kitűnő a választás, hiszen Baross Gábor a történelmi Felvidék legjelentősebb politikusa volt, az előző generációk rengeteg tervét, álmát, főként Széchenyi István elképzeléseit neki sikerült megvalósítania. Az ő idejében vált vasúti gócponttá Csata, s épültek ki a párkányi, ipolysági és lévai szárnyvonalak. Ő volt az oroszkai cukorgyár felépítésének legnagyobb szorgalmazója, de már csak halála után egy évvel, 1843-ban kerülhetett sor az átadásra. Gáspár megemlékezett a közlekedési és közmunkaügyi államtitkárról, a későbbi miniszterről, aki kereskedelmi, sőt rövid időre vallás- és közoktatásügyi, valamint belügyminiszter is volt. Gáspár megjegyezte, Magyarországon sok iskola viseli a politikus nevét, s az alapítvány igyekszik összefogni ezeket az iskolákat.

Kulcsár Erzsébet, az alapiskola igazgatója az államférfi szorgalmát, sokrétű tehetségét, nyelvtudását, zenei készségét emelte ki, s állította követendő példaként a diákok elé. Az emléktáblát Baross Pál, az iskola névadójának leszármazottja leplezte le, majd nyolc szervezet helyezte el koszorúját. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes elsőként arról beszélt, hogy Baross szülőfalujának, Pruzsinának a polgármestere büszkén mutatta annak a Ferencz József által is szignált okiratnak a másolatát, mely a Barossháza nevet adományozza a Vágbeszterce (Považská Bystrica) közelében található községnek. Szigeti László oktatásügyi miniszter adta át Kulcsár Erzsébetnek a névadásról szóló hivatalos okiratot. Baross Pál hangsúlyozta, őse szorgalmas ember volt, aki keményen dolgozott. „Nem mindenki lesz híressé, vagy hőssé, nem mindenki kap tehetséget, de a szorgalom csak rajtunk múlik” – mondta a kései leszármazott. Ján Janiga, Pruzsina polgármestere is szimbolikusnak nevezte, hogy magyarok és szlovákok Baross Gábor személyén keresztül találkoznak, s megemlítette, ha közlekedési ügyekben nem tudnak magyarországi és szlovákiai politikusok megegyezni, akkor a „vasminiszter” szülőfalujába jönnek, s mindig sikerül megoldani a problémákat. Szigeti Valéria, az iskola tanára foglalta össze az iskola fél évszázadát, elmondta, voltak idők, amikor négyszáz gyerek járt ide, most 99 diákja van az intézménynek, a nyolcvanas évekig hat faluból jártak ide a tanulók, az autóbusz-közlekedés leépítése után Csatán kívül már csak Oroszkáról. Ennek ellenére nincs ok csüggedni, hiszen az általános tendencia ellenére a diákok száma lassan, de évről évre növekszik. Nyugdíjas pedagógusok és igazgatók kaptak oklevelet, majd’ harminc tanító és nevelő, és a jelenlévő három igazgató. Az iskola első igazgatója Benda Kálmán, Újváry László és Kulcsár Béla, aki 1996-tól az ezredfordulóig vezette az intézményt. Újváry elmondta, a csatai alapiskola szeretett mindenben első lenni, Szlovákiában elsőként itt vezették be a szaktantervi oktatást, itt volt először szülők bálja, hetvenöt százalékos volt a továbbtanulók száma, ami akkor magasan az átlag fölött volt, szerinte a Baross Gábor név feszített munkatempóra kötelezi az iskolát. A műsorban diákok, hagyományőrzők, valamint a Romane Jíle együttes lépett fel.