Ostobaságokkal traktálják a magyarokat

Ötvenezer magyar háztartás kapja meg ingyen a megyei önkormányzat lapját – remélhetőleg nem olvassák.

Nyitra

Június óta Župné ozveny – Megyei Visszhang címmel saját lapot jelentet meg a megyei önkormányzat, vagy ahogy magát nevezi, a NYÖK, azaz, Nyitrai Önkormányzati Kerület. Ez nem az egyetlen furcsa megnevezés, vagy sosem látott szófordulat a lapban, a magyar változat tele van tükörfordításból származó otrombaságokkal, stilisztikai és nyelvtani hibákkal, többszöri olvasásra is érthetetlen mondatokkal. A fordítást végző kassai cég szerint az esetleges kifogások kizárólag a regionális nyelvi különbségekből eredhetnek.

Magyartalan mondatok

„A kerület a lap kiadásáról a polgárok regionális önkormányzati küldetésekkel, szándékokkal és eredményekkel kapcsolatos nyitrai kerületi feltételek tekintetében hosszan tartó alacsony tájékozottsági szintje miatt határozott” – tájékoztatta az olvasókat az első számban Milan Belica megyeelnök és az eddig megjelent öt szám mind hasonlóan töri kerékbe a magyar nyelvet. Az olvasók – már akiknek van türelmük ahhoz, hogy átkínlódják magukat a cikkeken – megtudhatják, hogy a képviselő-testület „programjában többek között szerepelt a Všeobecná nemocnica Komárno (Komáromi Általános Kórház) beltéri pavilonjának műszaki állapotáról szóló tájékoztatás és a kerületi elővárosi közérdeki rendszeres autóbusz-forgalomhoz szükséges szállító megszerzésének előkészítéséről szóló tájékoztatás”. Aki itt nem adja fel, az a továbbiakban értesül, hogy „a folklór együtteseken keresztül a nemzetek és nemzetiségek szokásai mindig több és több néző és a folklórművészet-kedvelőhöz jut el.”

Az elnök és az önkormányzat aktivitásai mellett a szerzők – többnyire a megyei hivatal alkalmazottai – beszámolnak a régió látványosságairól is. „A szezon ujdonsága a katedrális torony megnyitása, amely már a nyilvánosság számára is megnyílt. A 2014-ben restaurált balusztrád gyönyörű kilátást kínál. Hagyja magát lenyűgözni a kínálkozó lehetőségekkel és ismérje meg a helyet.” – buzdít a lap. Helyet kapnak a megyei fenntartású intézmények rendezvényei is. Akadt közöttük, amely „a szociális szférában, társadalomban lévő kliens-források fejlesztésére fókuszált, valamint annak egészséges lakosságba való bekapcsolódására” és csak természetes, hogy „a nyertesek dijosztasa utan tombola kovetkezett erdekes dijakkal.” A „Mindenért beszél az egész résztvevő csoport egyedi kimenete” mondat megfejtését az olvasókra bízzuk.

A stílus maga a megye

A magyartalan mondatszerkezetek mellett leginkább a szlovák sorrendben írt magyar személynevek (Mihály Mácza), a magyar változatban is szlovákul használt intézménynevek, és a tükörfordításból eredő, a magyarban nem használatos, vagy nem is létező kifejezések, szókapcsolatok szúrnak szemet. Ilyen pl. a vita helyett rendszeresen használt diszkusszió, a szakma helyett professzió a mezőgazdasági farmár, az életkor-kategória (veková kategória), a nyerő fokozatra állók (stáli na víťazných priečkach), elegendő szükséggel rendelkezik (dodatočná potreba), vagy a már említett hagyja magát lenyűgözni (nechajte sa očariť).

A súlyos szórendi, sőt, helyesírási hibákkal teli fordításra Cseri Zita, Becse Norbert és Farkas Iván képviselő (MKP) hívta fel a figyelmet az önkormányzat legutóbbi ülésén. Kérdésünkre, miért csak most, az 5. szám megjelenését követően, Becse Norbert, a szerkesztőbizottság tagja azt válaszolta, ő már az első számnál kifogásolta a fordítás minőségét. „Oľga Prekopová megyei szóvivő, a szerkesztőbizottság elnöke közölte, felvette a kapcsolatot a fordítóirodával, és az azt ígérte, javulni fog a minőség”. A fordítást a kassai EMG társaság végzi, amely a Nyitrai Megyei Hivatal magyar nyelvű levelezését is fordítja. Ján Mandelík, a cég ügyvezető igazgatója azt mondta, a Megyei Visszhang fordítását a szerződés keretein túl a jó kapcsolatok miatt vállalták. Oľga Prekopová szerint viszont szó sincs szerződésen kívüli szívességről, a megye havonta kb. 200 eurót fizet a magyar fordításáért, ami lapszámonként kb. 20 kéziratoldalt jelent. „A fordítás minőségéért teljes mértékben a fordítóiroda felel” – hangsúlyozta Prekopová, hozzátéve, hogy mivel hírekről van szó, a megyének elsősorban a tartalmi és nyelvtani helyesség a fontos, a stílust és megfogalmazást egyéni ízlés kérdésének tartja.

Márai nyelve…

Hasonlóan vélekedik Ján Mandelík, az EMG ügyvezetője is, aki szerint a regionális nyelvi különbségek miatt lehetnek furcsák a Nyitra megyében élők számára a kassai fordító által fogalmazott mondatok. „Amikor értesültem a kifogásokról, megkérdeztem Oľga Prekopovát, érkeztek-e megyei hivatalba kritikus olvasói észrevételek. Azt mondta, egy sem. Három független szakemberrel ellenőriztettük a magyar fordítást, mind arról biztosítottak, hogy jelentős hibák nincsenek benne.” A magyartalan mondatszerkezeteket és a tükörfordításokat Ján Mandelík azzal magyarázza, hogy a megye az utolsó pillanatban küldi a kéziratokat, a fordítónak sokszor alig egy napja van a húsz oldalra. „Időszűkében nincs mód minden szövegösszefüggést és stilisztikai nüanszot figyelembe venni, de tartalmi szempontból mindig hibátlan a szöveg” – mondja. Oľga Prekopová a kései leadást azzal indokolja, hogy szeretnék, ha a lap tartalma minél aktuálisabb lenne. „Ezért gyakran lapzártakor is készülnek még anyagok, úgy, ahogy a rendezvényeket hozza az élet.”

Ján Mandelík végül elismerte, hogy a fordítás néha talán nem elegáns, de másnap azzal hívott fel, szakemberrel elemeztette az Új Szót, és az azt mondta, legalább annyi hiba van benne, mint az ő fordításaikban, vagyis nincs jogunk bírálni. Ugyanakkor hangsúlyozta, mindent megtett, hogy a vállalt feladatot a lehető legjobban teljesítse. „Szerettem volna, ha a szerkesztőbizottság magyar tagja ellenőrzi a kész fordításokat, korrektúrát végez. Hajlandó lettem volna ezért fizetni is neki, de nem vállalta.”

Megóvhatnák az olvasót

Becse Norbert azt állítja, őt sosem kereste meg Ján Mandelík. „Csupán Oľga Prekopová beszélt velem erről, és azt szerette volna, ha aláírok egy nyilatkozatot arról, hogy az általam átnézett lapszám hibátlan. Alig fél napom lett volna a nyomdai leadás előtt, hogy átnézzem a magyar fordítást. Az első lapszámot is így kaptam meg, és a magyarul nem tudó nyomdászoknak kellett elmagyaráznom, hol mit javítsanak ki. Itt nem korrektúrát kell végezni, hanem egész bekezdéseket újrafordítani, ezért mondtam nemet.” A szerkesztőbizottságnak összesen hét tagja van, a többiek azonban nem tudnak magyarul, és nem is igen érdekli őket a magyar változat minősége.

A megye végül úgy oldotta meg a dolgot, hogy a lap impresszumában feltüntette: a fordításért az EMG felel. A céggel kötött szerződése februárig érvényes, addig még három Megyei Visszhangnak kellene megjelennie. Az új fordítóirodával ugyancsak úgy köt szerződést a megye, hogy az vállalja a felelősséget a fordítás minőségéért. Hogy a megyei lap színvonala végeredményben mégis a megyei hivatalt minősíti, az úgy látszik, senkit nem érdekel. Pedig a Megyei Visszhangban szerepel a következő mondat is, miszerint a NYÖK „szervei mind különösen figyelik, hogy a megye vagyona a jóváhagyott módon legyen használva, és hogy meg legyen óvva a rongálástól, megsemmisüléstől.” Nyomdaköltséggel együtt 60 ezer euró a 250 ezres példányszámban megjelenő lap egész éves költségvetése, a magyar változatot 50 ezer példányban rakják be, vagyis mintegy 12 ezer eurót költhetnek rá. Nem túl nagy összeg, de az eredményt látva talán az volna a legjobb, ha a magyar olvasók ettől is „meg lennének óvva”.