Összefogtak a borászok

A bátorkeszi SZEGAB Polgári Társulás tavaly decemberben tartotta alakuló ülését. A társulás elnevezése a község határában található két szőlőhegy nevére: Szent László és Galambos utal. „Becslésem szerint Bátorkeszin mintegy négyszáz személy foglalkozik szőlőtermesztéssel és borkészítéssel – mondta Gyöpös István, a társulás elnöke. – Közülük már több mint hetvenen tagjai a társulásnak, de hiszem, hogy munkánk eredményét látva ennél többen is csatlakoznak hozzánk.” A társulás egyik legfontosabb célja, hogy szakmai tanácsadással segítse a gazdákat. Ezenkívül – a magyarországi hegyközségek mintájára – a jövőben fel szeretné vállalni érdekképviseletüket a szőlő értékesítése terén, illetve – távlati célként – tájjellegű borok piaci megjelentetésével is számol. „Sokan azt gondolják, hogy évtizedek óta foglalkoznak a szőlővel, és már mindent tudnak, ami termesztésével összefügg. Igen ám, de új fajták, új termesztési módok jelennek meg, a vegyszerek sokaságáról már nem is beszélve. Fontos, hogy főleg ez utóbbiakról pontos és naprakész információink legyenek” – magyarázta Gyöpös István. A szakma kiváló ismerője, a muzslai Miroslav Petrech februárban két előadást is tartott a gazdáknak: először a fajtaválasztásról, metszésről és növényvédelemről, második alkalommal pedig a bor kezeléséről beszélt. Március 22-én borversenyt rendeznek, ahol a helyi gazdáknak lehetőségük lesz boraik megmérettetésére. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az Európai Unióban más szabályok vonatkoznak a szőlőtermesztésre, mint nálunk. Támogatásra például csak azon termelők számíthatnak, akik nyilvántartásba vétetik szőlőjüket. A hazai előírások szerint minden gazdának, akinek öt árnál nagyobb ültetvénye van, illetve háromszáznál több tőkét művel, regisztráltatnia kell magát. „Bár a rendelet 1997-től hatályos, községünkben is többen vannak, akik nem tettek eleget e kötelezettségnek – mondta a társulás elnöke. – Pedig az idő sürget, hiszen 2003 júniusáig el kell készülnie az új szőlészeti nyilvántartásnak. Erre is fel akarjuk hívni a tagság figyelmét.” Szeretnék felvenni a kapcsolatot a magyarországi Pannonhalma termelőivel, tanulmányutakat szervezni a magyarországi, morvaországi borvidékekre. „Külföldön a borturizmus már elterjedt, kedvelt formája a kikapcsolódásnak, és ehhez igazodva már a borutak hálózata is kiépült. Magyarországon fellendülőben ez az idegenforgalmi szolgáltatás, és bízom benne, nálunk is van jövője” – tette hozzá.