Kassa. Az egymástól csupán nyolcvan kilométernyire fekvő kassai és miskolci állatkert közös pályázata elnyerte a szlovák régiófejlesztési minisztérium tetszését. A tárca több mint 2,5 millió koronával támogatta a környezettudat fejlesztésére és a turizmus fellendítésére irányuló kezdeményezést, amelynek nem titkolt célja a két vadaspark látogatottságának növelése.
Összefogott a kassai és a miskolci állatkert
A közös projekt keretében az elkövetkező tizennyolc hónapban vélhetően sikerül szorosabbra fűzni az együttműködést a két állatkert között, melyek igazgatói legutóbb néhány hete találkoztak Kassán. A munkaértekezleten főként azt vitatták meg, hogyan használhatnák fel hatékonyabban a minisztérium által jóváhagyott, az Európai Unió határon átnyúló kezdeményezéseket támogató Interreg-programja keretében számlájukra érkező pénzt. Az első körben egy közös információs rendszert építenek ki, oktató DVD-t jelentetnek meg a két állatkert állományáról, kölcsönösen reklámozzák egymás rendezvényeit, és szakmai találkozókat szerveznek. Később a két város iskoláit célozzák meg olyan feladatlapokkal, amelyek segítségével a természetrajzórákon a diákok megismerkedhetnek a kassai és a miskolci állatkert lakóival. A kezdeményezést információink szerint örömmel fogadták a megszólított iskolák, annál is inkább, mivel mindkét városban régóta lehetőséget biztosítanak a tanároknak, hogy „terepen” tartsák a biológia-órákat. „A tapasztalat azt mutatja, hogy ezeken a rendhagyó órákon a gyerekek sokkal többet megjegyeznek a tananyagból, mint az iskolapadban ülve. Szívesen jönnek, érdekes kérdéseket tesznek fel a szakembereknek, sőt gyakran szüleiket is rábeszélik egy-egy hétvégi állatkerti látogatásra. Többször előfordult, hogy a srácok tartottak előadást szüleiknek az egyes állatokról” – dicsekedett az eddigi eredményekkel Štefan Kollár, a kassai állatkert igazgatója.
Kassán a legtöbb teendő a propaganda terén mutatkozik, a másik neuralgikus pont a tömegközlekedés. A Kavacsány városrészbe vezető közút állapota ugyanis évek óta katasztrofális, a „talányos” útjelző táblák miatt pedig a vidékiek és külföldiek számára embert próbáló feladat rátalálni Európa harmadik legnagyobb alapterületű állatkertjére. Ennek ellenére jelenleg évente mintegy 140 ezer látogatója van a létesítménynek. Štefan Kollár igazgató nagy terveket dédelget, a legkisebbek számára játszótereket és egyéb csalogató látványosságokat szeretne építtetni, a büfék és étkezdék számát növelni, a választékot bővíteni kívánja, a hatalmas terület jobb kihasználása érdekében pedig további szalonnasütő helyek létesítését tevezi, hogy az állatkerti látogatás valóban egész napos családi program lehessen. „Nem tagadom, hogy a legutóbbi munkaértekezleten számos miskolci ötlet megihletett. Nagyon tetszik az állatkerti Mikulás-ünnepség, a ragadozók nyilvános etetése és a solymászbemutató, ezek rendszeresen zajlanak Miskolcon, és ezek iránt vélhetően nálunk is hatalmas lenne az érdeklődés” – mondta lapunknak a nemrég kinevezett igazgató.
Štefan Kollár miskolci kollégája, Piltz Olivér főként azokra az állatfajokra büszke, amelyek Magyarországon is csak néhány helyen láthatóak. A szurikáták, a sisakos kazuánok vagy a szarvascsőrű madarak miatt mindenképpen érdemes Miskolcra utazni, ahol a természetközeli környezet megteremtése érdekében rácsok helyett egyre több helyen a közönség számára „láthatatlan” elektromos riasztóberendezést alkalmaznak. Nagy népszerűségnek örvendenek a zoopedagógiai órák is, melyek során az állatkert alkalmazottai látogatnak el az iskolákba egy-egy élő „szemléltető eszközzel”. Piltz Olivér komoly eredménynek tartja, hogy szakembereiknek köszönhetően a gyerekek gyakran le tudják győzni különböző fóbiáikat egy-egy állatfajjal kapcsolatban. Kígyók, óriáspókok és rágcsálók simogatásával, illetve a róluk való ismeretek szerzésével például legyőzhető a kicsikre olyannyira jellemző pók- és kígyóundor. A miskolci állatkert még egy különlegességgel büszkélkedhet: itt működik Magyarország egyik legsikeresebb madárklinikája, ahol sérült ragadozó madarakat és gólyákat ápolnak, amelyeket aztán visszajuttatnak a természetbe. Szintén nem mindennapi látvány az a szoborpark, amelyben a világ eddigi egyetlen darázsszobra látható. „A fajvédelem mellett legfontosabb küldetésünknek az oktatást és nevelést tartjuk, méghozzá szórakoztató formában. Tudatában vagyunk annak, hogy elsősorban rajtunk múlik, milyen lesz a lakosság környezettudata húsz év múlva. A beteg állatokról való gondoskodás fontosságát is gyemekkorban tudatosítja leginkább az ember” – véli Piltz Olivér.
Mindkét igazgató bízik abban, hogy a közös projekt nemcsak a két intézményt hozza közelebb egymáshoz, hanem Kassa és Miskolc lakóit is.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.