Örökölhetek külföldön elhunyt apám után?

Szüleim nagyon régen elváltak. Édesapám a válás után emigrált, azóta külföldön élt. Újra megnősült, második feleségétől két további gyereke született. Halálának híre most érkezett az Egyesült Államokból. Nem tartottuk a kapcsolatot, nem tudom, milyen volt az anyagi helyzete, és hogy merre, kivel élt. Úgy tudom, idehaza földjei voltak. Elsősorban ezeknek a sorsa érdekelne. Attól tartok viszont, hogy ha vagyontalan volt, csak adósságot örökölnék utána.

Fontos lenne tudni, olvasónk édesapja életének utolsó napjaiban hol élt, milyen állampolgár volt és hol, miféle vagyona volt. Országhatárokon átívelő öröklési ügyekben ugyanis először azt kell megállapítani, mely ország hatósága járhat el, és mely állam jogrendjét kell alkalmaznia. Általában az örökhagyóhoz legközelebb álló jogrendet kell alkalmazni, de a kritériumok, melyek alapján ezt eldöntik, országonként változók. Némely államok öröklésre is kiterjedő nemzetközi egyezményeket kötöttek egymással, melyek elsőbbséget élveznek a nemzeti joggal szemben.

A 97/1963-as szlovák nemzetközi magánjogi törvény szerint az öröklési ügyekre azon állam jogrendje az irányadó, melynek az elhunyt állampolgára volt a halál beálltakor. Ha kettős állampolgár volt, a fent említett törvény a szlovák állampolgárságot tekinti irányadónak. Ha az örökhagyó szlovák állampolgár volt vagy külföldi, de Szlovákiában fekvő ingatlanjai voltak, a szlovák bíróság joghatósága adott. A külföldön levő vagyonról gyakran azon ország hatósága határoz, ahol az örökhagyó utolsó lakhelye volt, vagy ahol a vagyona található.

A Szlovákiában fekvő ingatlanokat a kataszteri hivatal tartja nyilván. Olvasónk utánajárhat a kataszteri hivatalban, milyen földek voltak édesapja tulajdonában, és tehermentesek-e. Az interneten is utánanézhet ennek, mégpedig a https://www.katasterportal.sk/kapor/ honlapon.

A szlovák jogrend szerint az örökhagyó gyermekeinek törvény által garantált az örökösrészük. Felnőtt gyermekként akkor is megöröklik kötelesrészüknek legalább a felét, ha az örökhagyó végrendeletet hagyott hátra, és abban nincsenek örökösként megemlítve.

Az örökségbe nemcsak az örökhagyó vagyona, hanem annak tartozásai is beletartoznak. Az örökös viszont az örökhagyó adósságaiért csak a rá eső örökösrész értékéig felelős. Az örökséget el is lehet utasítani – ezt elég megtenni a hagyatéki eljárás során, amikor már ismert az elhunyt vagyonának állapota. Az örököst a bíróság tájékoztatja az örökségről való lemondás jogáról és annak jogkövetkezményeiről. Az ezt követő egy hónapos határidőn belül lehet az elutasítási nyilatkozatot megtenni. Bővebben lásd a Polgári törvénykönyv 463–468. paragrafusait.

Olvasónknak azt tanácsolnám, próbáljon mielőbb tájékozódni édesapja többi hozzátartozójától a fent említett részletek felől, valamint az esetleges külföldön indított hagyatéki eljárásról. Határokon átnyúló öröklési ügyekben a Szlovák Köztársaság adott országban működő nagykövetségét is segítségül lehet hívni.

Veszelei Viktória jogász

(A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.)