Október hatodika ünnepnap is, a vértanúk hűségének az ünnepe

Pozsony/Rosznyó/Komárom. Az elmúlt hétvégén és tegnap Dél-Szlovákia számos településén emlékeztek az aradi vértanúkra, az 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra. A pozsonyi Kecske-kapui evangélikus temetőben tegnap ünnepélyes keretek között megkoszorúzták Rázga Pál evangélikus lelkésznek, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc pozsonyi mártírjának sírját. Báró Jeszenák János főrendi ellenzéki politikus, nyitrai főispán súlyosan megrongálódott, életveszélyes volta miatt lezárt sírboltjánál ez alkalommal elmaradt a koszorúzás. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete és a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya, valamint a szlovákiai magyar társszervezetek szervezésében megtartott ünnepélyes megemlékezésen számos hazai és magyarországi szervezet és intézmény képviselője vett részt és helyezte el koszorúját a mártír sírján. Gulyás Kálmán, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatalának címzetes államtitkára beszédében hangsúlyozta: „A szabadságharc hatalmas katonai teljesítménye, a forradalmi idők roppant vívmányai, amelyek révén a magyarság hosszú idő óta először számíthatott méltán Európa rokonszenvére, veresége ellenére is annak tudatát erősítette, hogy az önrendelkezést biztosító nagy vállalkozás kedvező feltételek között megismételhető és a vívmányok visszaszerezhetőek. Mártírjaink ezért a lehetőségért adták életüket. (...) Pozsonynak van mire és van kikre emlékeznie. Pozsony az a város, ahol már 1849 januárjában megkezdődtek a megtorlások, ahol fél év leforgása alatt tizenhárom embert öltek meg a forradalom iránti hűségükért.” Az emelkedett hangulatban lezajlott rendezvényt fellépésükkel Écsi Gyöngyi és Kovács Marcell előadóművészek tették még meghittebbé.

Rozsnyón a köztemetőben emlékeztek október hatodikára. Thuráček Alena rozsnyói református lelkipásztor mondott emlékező beszédet. „A magyar nép, ha múltjára emlékezik, nem tudja ezt megtenni fájdalom nélkül. De valóban csak kudarcként kellene értékelni Aradot? Az igazi győzelem erkölcsi győzelem. Ami Aradon történt, erkölcsi győzelem volt.” A köztemetőben Szörcsey Antal 48-as honvédszázados sírjánál helyezték el a koszorúkat, majd a Bányászok téri Petőfi-emléktáblánál folytatódott a megemlékezés. Ambrus Ferenc, a Rosarium polgári társulás elnöke történelmi áttekintőjébe beleszőtte azt a magatartást, amely a hamarosan elhelyezésre kerülő Kossuth-szobor ügye körül alakult ki. A megemlékezés koszorúzással és a Himnusz eléneklésével ért véget.

„Október hatodikán minden magyar, éljen bár az országhatáron belül, a Kárpát-medencében, vagy szerte a nagyvilágban, a nemzeti fájdalom láthatatlan ruháját ölti magára. Ez a nap azonban nemcsak a gyász napja, hanem ünnepnap is, a vértanúk hűségének az ünnepe” – mondta Hende Csaba, MDF-es parlamenti képviselő, a tegnapi komáromi ünnepség szónoka. Kiemelte, a forradalom nem belső feszítő ellentét miatt bukott meg, mint a francia forradalom, csakis a külső túlerő kényszeríthette térdre. A bécsi udvar – az orosz cár segítségével – nemcsak legyőzte , hanem meg is tiporta a nemzetet. A mindenkori örökösökre vár a feladat, hogy elhitesse a legyőzöttekkel: „Lesz még egyszer ünnep a világon!” A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület kezdeményezésére közel négyméteres obeliszk emelkedik majd a városban az aradi vértanúk emlékére, amelynek alapkövét ugyancsak tegnap rakták le. A kezdeményezők közadakozásból szeretnék összegyűjteni a pénzt, Szénássy Zoltán, az egyesület tiszteletbeli elnöke közölte, téglajegyek kibocsátását is tervezik. (ervé, kov, vkm)