Nemzetgyűlés Rozsnyón

Rozsnyó. A magyar nemzet jelenlegi állapotáról, a határon túl élők problémáiról is tárgyalt július 17-én, Rozsnyón a történelmi városháza nagytermében az Alkotmányos Jogfolytonosságot Helyreállító Nemzetgyűlés. A civil szerveződésként bejegyzett társulás ötödik alkalommal szervezte meg a nemzetgyűlést, amelynek helyszínéül Budapest, Szeged, Cegléd és Csíksomlyó után Rozsnyót választották. A történelmi városházán Kardos Ferenc, Rozsnyó polgármestere fogadta a nemzetgyűlés képviselőit. A mostani találkozó legfontosabb témáiként a magyarországi parlamenti rendszer kétkamarássá való átalakításáról, a magyar Szent Korona jogállásának helyreállításáról és a határon túli magyarság életének gondjairól cseréltek eszmét, különös hangsúlyt fektetve az északi peremvidéken élők gondjaira. A nemzetgyűlésen mintegy százötvenen vettek részt; főleg Magyarországról érkeztek, javarészt az idősebb és a középgenerációhoz tartozó képviselők, akik egy-egy civil szerveződés megbízásából vettek részt a nemzetgyűlésen. A betévedő, helyi érdeklődők megismerkedhettek az Alkotmányos Jogfolytonosságot Helyreállító Nemzetgyűlés által kihirdetett kiáltványban a civil szerveződés céljaival is. A kiáltvány, amely az 1848-as 12 pont mintájára készült, a többi között gyökeres, valódi rendszerváltást, kétkamarás országgyűlést, vármegyerendszert és népképviseleti közigazgatást, vagyonelszámoltatást, a médiamonopóliumok felszámolását, valamint a határon túl élő magyarságnak kettős állampolgárságot és magyar autonómiák létrehozását tűz ki célul. A nemzetgyűlés tagjai a hivatalos program végeztével Krasznahorkára látogattak.