Némelyik már omladozik

A Bodrog jobb partján áll, ami megmaradt belőle, kiegészítve a felújított részekkel. Több mint valószínű, hogy legidősebb részei a 16. század első felében épültek meg, ezt számos régészeti lelet is alátámasztja. Egyébként ez a várkastély az egyetlen a Felső-Bodrogközben, amelyet régészetileg többször is feltártak. Első ismert birtokosa a Zeleméri család volt, akiktől a közeli rokon Lorántffyak örökölték. Az utóbbi család – a neves Zsuzsanna által – rokonságba került a dúsgazdag és hatalmas Rákóczi-családdal, akik a várkastélyt tovább építették, jelentősen kibővítették. 1676. március 27-én itt született II. Rákóczi Ferenc. Anyja, Zrínyi Ilona Munkács felé menekülve hozta világra, itt, a nagyvilágtól távolt, nevelkedett a későbbi „nagyságos fejedelem”. Felemás érzés lehet úrrá azon, aki ma ide látogat. Egyrészt a hely szelleme, a várkastély nagysága, kétségtelenül lenyűgöző. Ugyanakkor elszomorító, hogy többéves igyekezet ellenére még mindig romos, elhanyagolt képet mutat. A helyi önkormányzat és az emléktársaság minden igyekezete és odaadása kevés volt ahhoz, hogy kellőképpen visszaadja e fontos emlékhely szépségét és épségét. Némileg kárpótolhatja a látogatót egy-két helytörténeti gyűjtemény, a várkastély udvarán megtekinthető márvány-bronz emléktábla és a helybéliek lelkesedése, odaadó vendégszeretete. Csak remélni lehet, hogy egyszer teljes szépségében pompázik majd ez a kiemelkedő fontosságú építmény.

Bodrogszerdahely

Némi esztétikai felüdülést jelenthet, ha a Bodrog folyó hídján átkelve bekanyarodunk a község déli peremére, ahol megtaláljuk a rendezett állapotban lévő kastélyt. A történelmi dokumentumok tanúsága szerint e helyen már a 16. században állt a Bocskai-család várkastélya, amely a 17. század végén jutott – harc nélkül – a labanc hadak kezére. A hiteles okiratokból kiolvasható, hogy egészen a 18. század végéig megőrizte katonai védelmi jellegét, és csak ezután kezdte Vécsey báró családja átalakítani, hogy elnyerje a mai formáját. A kastély tornyából nézve páratlanul szép panorámája bontakozik ki a községnek és Felső-Bodrogköz e csücskének. Szerencse, hogy a 20. század 80-as éveiben sikerült az épületet – jelentékeny állami hozzájárulással – és szép parkjának egy részét, rendbe hozni. Bár belső berendezését nem volt mód korhűen megőrizni, régi alagsora, szép, enyhén ferdülő falai, valamint az a tudat, hogy ifjú jogászként Kossuth Lajos is itt bontogatta szárnyait, értékessé és emlékezetessé teszi ezt a szép helyet.

Nagykövesd

A környék panorámáját meghatározó várrom nyugati lejtőjén szerénykedik egy emeletes iskolaépület. Talán még a helybéliek közül is kevesen tudják, hogy ez is kastély volt egykor. A Szirmay és Fischer család építette még a 19. század első felében, részben felhasználva a romos vár köveit. Eredetileg klasszicista díszítésű volt, sajnos a későbbi helyreállítások megfosztották e jellegétől.

Véke

Ebben a kisközségben, amely a Tisza egykori medre, a Tice hurkában fekszik, van egy apró, egyemeletes kastély, amely küllemével ugyan nem emelkedik ki túlságosan, mégis komoly történelmi jelentőséggel bír. Alapja a 18. század végén épült a báró Ghillányi család jóvoltából. E család Franciska nevű lányát vette második feleségéül (az első halála után) Szirmay Antal, aki Zemplén megye első történetírója, levéltárának megalapítója volt. A kastély emeletét is ő építette és teste a szomszédos római katolikus templom kriptájában talált örök nyugodalmat.