Nem szabadulunk a bürokráciától

Komárom. Az alap- és középiskolák finanszírozásáról szóló törvénytervezet részét képezi az oktatásügyi államigazgatási szervek hatásköreinek az önkormányzatokra történő átruházását szabályozó tervezet. Ez ismételten módosítja az iskolaigazgatásról és az iskolai önkormányzatokról szóló 540/90-es törvényt, amely megszületése óta már több változtatáson átesett, legutóbb alig két évvel ezelőtt. Az új jogszabály értelmében megszűnnek az eddigi járási és kerületi hivatalok oktatásügyi osztályai, és helyüket a kerületi tanügyi hivatalok veszik át.

„A törvényalkotók részéről elhibázott elgondolásnak tartom ezeknek a hivataloknak a felállítását, amivel ismételten a túlbürokratizálás csapdájába esünk – véleményezte a tervezetet Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója. – Egyszerűen nem találok logikus magyarázatot arra, hogy az oktatásügyi minisztériumnak miért kell ismét egy köztes állomáson keresztül eljuttatnia a fenntartókhoz, vagyis a helyi, illetve – a középiskolák esetében – a megyei önkormányzatokhoz a normatívum alapján őket megillető összeget, mikor azt közvetlenül is megtehetné. Ugyancsak méltatlan a megyei önkormányzatra nézve, hogy egy iskolaigazgató kinevezését véleményeztetnie kell ezzel az új hivatallal. Mintha a megye, mint fenntartó nem tudna lebonyolítani egy pályázatot, és azt egy állami hivatalnak felül kellene bírálnia. Furcsának találom továbbá, hogy az érettségi biztosokat is a kerületi tanügyi hivatalok nevezik majd ki. A megyei önkormányzat és ez az új hivatal párhuzamosan létezik majd egymás mellett, miközben ez utóbbi feladatait a megye is el tudná végezni.”

A kerületi tanügyi hivatalokon kívül a törvénytervezet további tanügyi hivatalok létrehozásával is számol. Ezeket azon községek hozhatják létre, amelyek legalább 30 oktatásügyi intézményt működtetnek, illetve több önkormányzat közösen is létrehozhat ilyen tanügyi hivatalt.

Ugyanakkor a törvénytervezet pozitívumaként könyvelhető el, hogy hatályba lépése esetén azon önkormányzatok, amelyek nem működtetnek alapiskolát, kötelesek lesznek téríteni a községbeli tanulók utazási költségeit – mégpedig az állami költségvetésből származó forrásból. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a szomszédos önkormányzatok – ahol van, illetve ahol nincs iskola – közös tanügyi körzetet alakítsanak ki, és ezen a körzeten belül téríti meg az önkormányzat az utazási költségeket.

A szülőnek természetesen joga van más, tehát nem a körzeten belüli iskolába is járatnia gyermekét, ám ebben az esetben a költségeket magának kell állnia. Andruskó Imre szerint az is kedvező irányú változásnak számít, hogy az iskolaigazgatók mandátuma legfeljebb öt évre szól. Az öt év letelte után új pályázatot kell kiírni erre a posztra, illetve az iskolatanács újabb öt évre bizalmat szavazhat az addigi igazgatónak. „Szerintem még azt is ki kellett volna kötni a törvénytervezetben, hogy egy személy legfeljebb három egymást követő ciklusban állhasson egy iskola élén” – tette hozzá.