Minden rendben van a menekülttáborral

ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS

Vámosszabadi polgármestere az ombudsmanhoz intézett beadványában sérelmezte a társadalmi egyeztetés és a hatásvizsgálat hiányát, és kérte, hogy vizsgálják meg a befogadóállomás létrehozásának jogszerűségét. Az alapvető jogok biztosának munkatársai helyszíni vizsgálatuk során azt tapasztalták, hogy számottevően enyhült Vámosszabadi lakóinak a bizalmatlansága, az ellenállás, és az intézményben élő külföldiek közül sem említette senki, hogy a helyi lakosság ellenséges lett volna.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményben tájékoztatott arról, hogy véleményük szerint már a menekülttábor terveit is heves tiltakozással fogadták a helyi lakosok, és attól tartottak, hogy a Győrtől hat kilométerre fekvő Vámosszabadi község külterületén nyitott befogadóállomás miatt romlik a közbiztonság, csökken az ingatlanok értéke és a munkahelyek is veszélybe kerülnek. A menekülttábor lakói Győrben vásárolnak, a gyerekek oda járnak iskolába, saját orvosi szolgálatuk van, így alig találkoznak a vámosszabadi polgárokkal. Az ombudsman megállapította, hogy a tábor helyének kijelölése és működése megfelel a jogszabályoknak.

Nincsenek különleges feltételek, bármely olyan ingatlan igénybe vehető erre a célra, amely alkalmas az ott elhelyezett külföldiek jogszabályban előírt ellátására, szolgáltatásainak biztosítására. Újabb hatásvizsgálatok elvégzését nem indokolta az, hogy a Vámosszabadi külterületén lévő egykori honvédségi épületben nem magyar állampolgárokat, hanem külföldieket szállásoltak el.

A hivatal közleménye felidézte: az állomást azért kellett létrehozni, mert Magyarországon már 2013 első öt hónapjában 7300 menedékkérelmet regisztráltak, több mint hatszorosát a teljes előző évinek, a meglevő intézmények befogadóképességét pedig már nem lehetett növelni.

A helyszíni ellenőrzés szerint az intézményben békés hangulat uralkodik, a megnyitás óta eltelt időben rendőri intézkedésre vagy folyamatos rendőri jelenlétre okot adó esemény nem történt. Az őrszemélyzet tagjai jóindulatúan és udvariasan bánnak a külföldiekkel. Bántalmazásra, rossz bánásmódra senki sem panaszkodott, csak az étkezést kritizálták, de ezt a belügyminiszter az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére orvosolta. Problémát a befogadóállomáson élőknek egyrészt a védőnői ellátás – különösen a terhesgondozás – hiánya, másrészt az életkorhoz kötött kötelező védőoltások elmaradása okoz. Jogszabály nem mondja ki egyértelműen, kinek a kötelessége az országban tartózkodó olyan külföldiek védőnői ellátása, akiknek nincs állandó bejelentett lakcímük. A fertőző betegségek és a járványok megelőzésére szolgáló járványügyi rendelet pedig az életkorhoz kötött védőoltásra kötelezett személyek körében nem említi a menedékkérőket, így őket nem is oltják be. Iskolába viszont csak azok a gyerekek iratkozhatnak be, akik tudják igazolni, hogy megkapták a kötelező védőoltásokat. Ezek következtében több alaptörvényben rögzített jog is sérül, például a magzati élet védelméhez, a testi és lelki egészséghez, valamint az oktatáshoz való alapjog. Az ombudsman a vizsgálat nyomán kérte az emberi erőforrások miniszterét és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat országos tiszti főorvosát a problémák megoldására.

Az első menedékkérők tavaly augusztus 5-én érkeztek meg a Vámosszabadi mellett, a magyar-szlovák határ közelében kialakított állomásra. A tábor 216 ember befogadására alkalmas. A menekülttábort Vámosszabadi lakossága tiltakozással fogadta, végül sikerült elérniük, hogy az állomást ideiglenessé nyilvánítsák. Márciusban a belügyminisztérium és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal újra megvizsgálta a tábor létjogosultságát, valamint annak szükségességét, végül a tábort egyelőre nem zárták be. A tiltakozó civilek továbbra is úgy vélik, „ez a tábor nem ide való”. (MTI, szcs)