Milyen költségekkel járhat két szomszéd pere?

Sajnos, úgy néz ki, pereskednem fog kelleni a szomszéddal. Az odvas fája rádőlt a telkemre, magával rántva a kerítést is és megrongálva a telekhatártól kb. egy-két méterre álló szőlőmet meg a pince tetejét. Már régen kértem rá, vágja ki azt a korhadt fát, de fütyült rá. Most meg nem hogy az okozott kárt nem hajlandó kifizetni, de még a kerítést se javította meg. Sőt még neki áll feljebb. Már úgy elmérgesedett a viszonyunk, hogy komolyan fontolgatom, bíróságra adom az ügyet. Csak nem szeretném, hogy a gatyám is rámenjen erre a kalandra. Milyen bírósági költségekkel járhat egy ilyen szomszédper?

A pereskedés nem olcsó mulatság. A feleknek kell állniuk a pervitel során felmerülő költségeket, ide sorolva a készpénzkiadások és illetékek fizetése mellett az igénybe vett szolgáltatások – pl. a szakértők, ügyvéd, esetleg ügygondnok – díjazását is. A bíróság előtti egyenlőség és a jogérvényesítés segítésének elve azonban megkívánja, hogy pl. anyagi rászorultság esetén – a jogszabályban meghatározott igazolások csatolása mellett – a felmerülő perköltségek fizetése alóli teljes vagy részleges mentességben részesüljön a perviselő.

A felperesnek bírósági illetéket is kell fizetnie. Az illetékfizetési kötelezettség egyrészt az igazságszolgáltatási rendszer működtetésével járó, reálisan keletkező költségek fedezését, másrészt a jóhiszemű és célszerű pervitelt szolgálja.

Polgári peres eljárásban a bírósági illetéket általában a perértékből számítják ki, mely annak hat százalékát teszi ki, de legalább 16,50 és legfeljebb 16 500 euró. Kereskedelmi ügyekben a felső határ magasabb, mint magánszemélyek ügyében: 33 193,50 euró. Ha a jogvita tárgyát nem lehet pénzértékben meghatározni, a bírósági illeték összege 99,50 euró. A részletes illetékszabályozást a bírósági illetékekről szóló 71/1992-es számú törvény és annak melléklete tartalmazza.

A bizonyítás költségei sem elhanyagolhatók. E költségelembe tartoznak a helyszíni szemlével járó kiadások, a tanú-, a szakértői díj, esetleg a tolmácsdíj is. A bíróság elrendelheti, hogy a bizonyítási eljárás költségeit a bizonyító fél előlegezze meg. Ez az a fél, akinek a beterjesztett bizonyíték az érdekét szolgálja.

A perköltségek viselését végső soron a pernyertesség-pervesztesség függvényében állapítja meg a bíróság. Az erre vonatkozó szabályozást a 160/2015-ös számú törvény, az új polgári perrendtartás (Civilný sporový poriadok) 255. és köv. paragrafusai fektetik le. Ha olvasónk megnyeri a pert, a pervitel során célirányos és igazolt költségeit a vesztes fél lesz köteles neki megtéríteni. Részleges pernyertesség esetén a költségeket a felek a pernyertesség arányában állják, illetve kis különbség esetén egyikük sem lesz jogosult arra, hogy perköltségeit a másik fél megtérítse.

Az ügyvédi képviselettel járó költségtérítés kiszámításához az igazságügyi minisztérium 655/2004-es számú rendeletének tételes díjszabását (tarifná odmena) veszik alapul a bíróságok. Az ekképp megállapított ügyvédi költség nem feltétlen fedi a valóságot, hiszen az ügyfél által az ügyvédjének ténylegesen kifizetett munkadíj ennél magasabb, de alacsonyabb is lehet. A tarifarendszert azonban a kiszámíthatóság érdekében és a valós költségek bizonyításával járó bonyodalmak elkerülése végett alkalmazzák a bíróságok.

A tájékoztatás nem minősül

jogi tanácsnak.