Mi lesz a járási levéltár sorsa?

„Amikor 2000-ben beindultak a munkálatok, a pénzügyminisztériumtól kaptunk egy leiratot, miszerint a felújítás a nyilvántartott építkezések közé tartozik. Jelezték, hogy minden évben rendszeresen kapunk bizonyos pénzösszeget erre a célra” – tájékoztatott Novák Veronika, a levéltár igazgatója. „Az első két évben ez aránylag kis összeg volt, de tavaly – az MKP-nak köszönhetően is – öt és fél millió koronát kaptunk a minisztériumtól. Ehhez a Nyitrai Kerületi Hivatal is adott valamennyit, úgyhogy 2002-ben befejezhettük a felújítás első szakaszát. Idén vártuk, hogy ismét kapunk pénzt, de amikor januárban kértük a kerületi hivatalt, legalább hozzávetőlegesen közölje, mennyivel számolhatunk, azt mondták, hogy – mivel január elsejétől közvetlenül a belügyminisztérium hatáskörébe kerültünk át – a kerületi hivatal ránk nem kapott anyagiakat. Hívtuk a minisztériumot, ahonnét az volt a válasz, hogy amíg ők a kerületi hivataltól nem kapják meg az egész delimitációt, addig nekünk semmit sem tudnak adni. A delimitálás megtörtént, és a kerületi hivataltól kaptunk 150 ezer koronát, ami arra elegendő, hogy az építővállalattal szembeni tavalyi tartozásunkat kiegyenlítsük. Ezen kívül egyetlen koronára sem számíthatunk” – ismerteti a tényeket az igazgatónő. „Végül is a belügyminisztériumból azt a választ kaptuk, hogy egyelőre összeszedik az összes pénzt a kerületekről, az egész ügy visszakerül a pénzügyminisztériumba, és az fogja jóváhagyni, kik kapjanak támogatást” – mondta az intézmény vezetője. Lát még némi esélyt arra, hogy mivel nyilvántartott építkezésről van szó, a vág-sellyei építkezésre is jut pénz. A levéltár az idei évre 12 millió koronát kért a felújítás második szakaszára. „Ha nem is adnák meg az egészet, legalább annyi kellene, hogy ne álljon le teljesen a munka, mert az számunkra katasztrófa lenne” – mondta Novák Veronika. A tavaly befejezett északi épületszárnyban felállított új gördülőállványos részben összesen mintegy két kilométernyi levéltári anyagot tudnak elhelyezni, holott a levéltárban már 4,2 kilométernyi anyag van. De vannak olyan anyagok – köztük 19. századiak – amelyeket máig nem tudtak behozni a levéltárba, mert nincs hová tenniük. Pedig olyan nincs az egész országban, hogy 19. századi anyagot még ne helyeztek volna el a levéltárban. A Galántai Járásbíróság tavaly beszállított archívumi anyaga például a földszinti folyosón a földre van lerakva. Ennek egy részét még Pozsonyba kell szállítani, ahol gázkamrában fertőtlenítik, aztán, mielőtt polcokra kerülne az anyag, levéltári dobozokba kell rakni, de kérdés, lesz-e miből dobozokat vásárolni. Két évvel ezelőtt a vágsellyei levéltárban olyan anyagi helyzet alakult ki, hogy még fénymásolásra sem volt pénz, ezért az intézmény egy hónapig részben szüneteltette a működését, nem tudott kutatókat fogadni. Az igazgatónő számításai szerint az idei évre csupán a működtetési költségekre legalább 800 ezer koronát kellene kapniuk, ezzel szemben az egész évre 520 ezret kaptak. Az igazgatónő érthetően nem túl optimista: „Most megint az a veszély fenyeget, hogy ha a belügyminisztérium nem egyenlíti ki ezt az összeget, valószínűleg hoszszabb időre is be kell zárnunk a levéltárat, nemcsak egy hónapra, mint két évvel ezelőtt.”