Különleges képeskönyv Köbölkútról

GULYÁS ZSUZSANNA

Köbölkút. Könyvbemutatót és rendhagyó kútszentelést tartottak Köbölkúton, emellett leleplezték a falu jelképeit bemutató, tölgyfából készült domborművet is. A dombormű hű másolata annak a rézből készült reliéfnek, amelyet a közelmúltban loptak el.

Az Emberek, ünnepek, hétköznapok című könyv szerzője a köbölkúti születésű Liszka József néprajzkutató, akit számtalan emlék és eleven kapcsolat köt Köbölkúthoz. „Itt töltöttem életem első tizennyolc évét, itt jártam óvodába, iskolába, innen jártam be négy éven keresztül az érsekújvári gimnáziumba. Ide köt a gyermekkori szánkázások emléke a kálváriáról, a csíkászás a tóban, a második világháborús patronok keresése a Csapáson, a madarászás az erdőben és az öreg pincék között, és eleven kapocsként ideköt édesanyám is” – nyilatkozta lapunknak Liszka József.

A rendhagyó képeskönyvben a 20. század első felének évtizedei elevenednek meg. A gyűjtőmunka Szilva András nevéhez fűződik. „Ő volt a könyv eszmei szerzője, aki a munkát egyedül kezdte, de a végére egy teljes csapat szerveződött köré. Szilva András a könyv kiadását sajnos már nem élhette meg” – mondta Dudás Anita könyvtáros. A jól szervezett csapatmunka eredményeként 170 oldalon, 500 példányban jelent meg az Emberek, ünnepek, hétköznapok album, amely formailag és elrendezésében is olyan, mint egy családi fotógyűjtemény. „Tudvalevő, hogy a családi albumokba kezdetben szépen, kronológiai sorrendben kerülnek be a képek, de a rend egy idő után törvényszerűen felbomlik. Ez a szépen sorban, össze-vissza rend jellemzi ezt az albumot is, amelyben néhány oldalt szándékosan szabadon hagytunk. Ide olyan saját képeket lehet ragasztani, melyek a képeskönyvbe ugyan nem kerültek be, de az adott család számára fontosak” – részletezte Liszka József.

A könyvbemutató előtt megszentelték a falu felújított gémeskútját is. „István király szarvasmarha- és juhtenyészete egykor Köbölkúton legelészett. Az 1020-as évek elején a nyarak nagyon aszályosak voltak, ezért a király az állatok itatásához szükséges nagyobb kút kiásását rendelte el, amit tölgyfagerendákkal béleltek ki. A kút köb öl nagyságú lett. Innen ered a falu magyar megnevezése, a Köbölkút is. Ezt a község egy 1991-es sikeres népszavazás nyomán hivatalossá akarta tenni, de a szlovák kormány – arra hivatkozva, hogy a szlovákok számára idegen hangzót tartalmaz – a kérést elutasította, ezért szlovák neve Gbelce maradt. A gbelce egyébként szlovák szakkifejezés – a halastavak vízkieresztő berendezésének egy részét nevezik így –, amelynek semmi köze községünkhöz” – emlékeztetett Kovács Ferenc, a falu egykori polgármestere, aki Michalik Gábor jelenlegi polgármesterrel közösen részt vett a felújított kút átadásán.

Az egykori tölgyfagerendákkal bélelt kút emlékére tölgyfából készítették el a falu jelképeit bemutató domborművet is, amely a szőgyéni Schmidt Róbert fafaragó alkotása.