Körgyűrű Pozsony köré?

Az ezzel kapcsolatos elképzelések egy része egyelőre csak papíron létezik, sőt, még csak tanácskozások tárgya, de a tervek máris igazodnak a meglévő infrastruktúrához. A körgyűrű ugyanis Pozsonytól északnyugatra és nyugatra a meglévő D2-es autópálya nyomvonalával esne egybe, új út „csak” északon, délre és keleten ölelné körbe a fővárost.

Az elképzelések megvalósításának az adhatna nagy lökést, ha a körgyűrű a Baltikumot az Adriai-tengerrel összekötő közlekedési folyosóhoz kapcsolódva épülhetne meg. (A tervezett közép-európai korridorról lásd térképünket ezen az oldalon – a szerk. megj.)

A körgyűrűnek az eddigi elképzelések szerint három nyomvonaltervezete van. Pozsonytól nyugatra mindhárom esetében nagyjából egyező a vonal, hiszen a már gyakorlatilag meglévő Jókút (Kúty)– Pozsony (a Sitina-alagúton keresztül)–Oroszvár autópálya-szakaszszal esne egybe egészen Horvátjárfalu (Jarovce) határáig, ahonnan a a gyűrű – keleti, észak-keleti irányba haladva tovább – Ligetfalutól délre a Csölle (Rovinka) és Pozsonypüspöki (Podunajské Biskupice) közti területig folytatódnék. (Ez tulajdonképpen a D4-esként ismert tervezett autópálya, amelyhez egy új Duna-hidat is kellene építeni Pozsonytól délkeletre.) Csöllétől három variáns létezik a fővárostól keletre és északra eső terület bekapcsolására.

Az első variáns (mellékelt térképünkön kék színnel jelezve) egy, a Pozsony köré vont tágabb gyűrű volna, amely Szenctől keletre csatlakozna a D1-es (a fővárost Nagyszombattal és a Felső–Vág mentével is összekötő) autópályához. Ez az első variáns Csöllétől a D1-esig Féltől (Tomášov), Vőktől (Vlky) és Zonctoronytól délre, délkeletre vezetne, majd tovább Szenc (Senec) és Szenckirályfa (Kráľová pri Senci), valamint Boldogfa (Boldog) és Réte (Reca) közt, és valahol Csataj (Čataj) környékén „torkollana” a D1-es sztrádába.

Pozsonyhoz közelebbi lenne a második variáns gyűrű (a mellékelt térképen zölddel jelölve), amely Éberhard (Malinovo) és Fél (Tomášov), majd – Dunaújfalu (Nová Dedinka) „érintésével” – Cseklész (Bernolákovo) és Magyarbél (Veľký Biel) közt vezetne el majdnem Bazinig (Pezinok). A város alatt egy bekütőúttal csatlakozna az 508-as főúthoz, amely Szentgyörgyön (Svätý Jur) keresztül Pozsonnyal biztosít összeköttetést.

A Pozsonyhoz legközelebbi ívű, harmadik gyűrűvariáns (térképünkön sárga színnel) a Pozsonypüspökitől (Podunajské Biskupice) és a Štefánik-repülőtértől keletre haladó, Pozsony és Pozsonyivánka (Ivanka pri Dunaji) közt húzódó, majd Pozsonyszőlőst (Vajnory) és Récsét (Rača) északról megkerülő szakasz, amely – a Kis-Kárpátokon át – egészen a szlovák–osztrák határig érne, s onnan is folytatódna tovább. Mivel Pozsonytól délkeletre egy új Duna-hidat is építeni kellene, a Felső-Csallóközből és Szenc környékéről már nemcsak a Medve–Vámosszabadi, hanem az Oroszvár (Rusovce)–Rajka határátkelőhelyet is választhatnánk, ha az északnyugat-magyarországi, kisalföldi régiót szeretnénk felkeresni. Ez a gazdasági kapcsolatoknak is nagy lökést adna, főként ha figyelembe vesszük, hogy a határ mindkét oldalán viszonylag gyors fejlődésnek lehetünk tanúi.

A körgyűrű megépülése nagyban függ attól, hogy mikor és milyen egyezség születik az említett Baltikum–Adria európai közúti folyosó ügyében. A Svédországtól Horvátországig nyúló korridor tervét már a térség államainak 13 területi önkormányzata felkarolta, egymás közt és az európai illetékes szakhatóságokkal is tárgyalnak, ám az egyelőre kérdéses, mikor válhat valóra a kezdeményezés. Szlovákiában két területi önkormányzat, Pozsony megye és Nagyszombat megye érdekelt a dologban, a fő koordinátor szerepét Pozsony megye, s azon belül is annak magyar alelnöke, Agárdy Gábor vállalta. Némileg leegyszerűsítve az mondható el: minél előbb tisztázódik az új közép-európai, észak– déli közlekedési folyosó nyomvonalának, építésének és a beruházás finanszírozásának a kérdése, sikeres megállapodások esetén annál hamarabb kezdhet épülni a Pozsony vonzáskörzetében lévő településeket is felfűző, még nagyobb gazdasági vérkeringésbe kapcsoló körgyűrű.