Ki hívhatja össze a lakógyűlést?

Két éve vettem egy lakást és a múlt év vége felé már kezdtem furcsállni, hogy még egyszer sem hívtak meg lakóközösségi gyűlésre. Kiderült, nem is volt már néhány éve. Pedig dönteni kellene fontos dolgokról. Például aggasztó a lakóház állapota, szükség lenne alapvető javításokat végezni, nem beszélve a közös helyiségek használatának mikéntjéről. Nem részletezem, mi mindent hanyagoltak el a házban és az azt körülvevő telken. Arra szeretnék választ kapni, hogyan lehet rábírni az illetékeseket, hogy összehívják a lakógyűlést. Az is érdekelne, milyen többséggel lehet majd a gyűlésen döntéseket hozni. Pár lakóval már beszéltem, és úgy tűnik, lenne akarat új erővel belefogni a ház közös dolgainak rendezésébe. Sokan viszont – főleg a régebbi tulajdonosok közül – rezignáltak és nem várható, hogy eljönnének a gyűlésre. Állítólag azért szűnt meg a rendszeres gyűlésezés a házban, mert két lakó folyton veszekedett, minden gyűlésen az ő mocskolódásukat kellett hallgatni. Attól is tarthatnak egyesek, hogy megemelik a közös költséget, amint valaki forszírozni kezdi a javításokat.

A lakóközösségi gyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. A cikk elején azért tisztázni szeretném, hogy itt nem a házban lakó családok/személyek találkoznak közös ügyeik rendezése céljából. Valójában csak a lakások és a lakóházban más célt szolgáló helyiségek (nebytové priestory) tulajdonosait érinti ez a közgyűlés, hiszen tulajdonosokként csak ők dönthetnek azok és a közös tulajdonban lévő helyiségek sorsáról. Így például egy bérlő csak akkor vehet részt a lakóközösségi gyűlésen, ha őt ezzel a lakástulajdonos megbízta. A megbízásnak a legutóbbi törvénymódosítást követően szigorú formai és tartalmi követelményei vannak, melyeket most helyszűke miatt nem részletezek.

A lakóközösségi gyűlés összehívása a tanács (rada) vagy a társasházkezelő (správca) hatáskörébe tartozik – attól függően, a lakóházban milyen formában rendezik a házzal kapcsolatos közös dolgokat. Ha olvasónk kezdeményezésére nem sikerülne összehívni a gyűlést, a 182/1993-as számú, a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonáról szóló törvény 11a paragrafusát kell alkalmazni. Ez lehetővé teszi, hogy a lakóházban levő összes lakás és más helyiség tulajdonosának legalább az egynegyede felszólítsa a tanácsot/társasházkezelőt a lakógyűlés összehívására. Ha az nem tesz eleget a kérésnek a kézbesítést követő tizenöt napon belül, maguk is összehívhatják a lakógyűlést. Az értesítést, melynek tartalmaznia kell a lakógyűlés programját is, írásban meg kell küldeni minden tulajdonosnak. A gyűlés leghamarabb az értesítés kézbesítését követő öt napon belül tartható meg. Ha valamely programpont érinti a lakóközösségi elnök/ házkezelő feladatköreit is, a meghívót neki is kézbesíteni kell. (folytatjuk)

Veszelei Viktória jogász

(A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.)