Kevesen foglakoznak kőfalrakással a Bodrogközben

A híres kisgéresi pincesor a Bodrogköz büszkesége. A falu szélén lévő borospincéket a közeli hegyből nyert palás andezitből építették az egykori mesterek. A módszert régen szinte minden kőműves ismerte, de ma már csak nagyon kevesen tudják a módját.

„A kőfalrakás nem egyszerű folyamat. Régen csak az nevezhette magát kőművesnek, aki stabil kőfalat tudott rakni. Ma már csak nagyon kevesen, a mi környékünkön pedig csak egy-két szakember ismeri ezt az eljárást” – magyarázta lapunknak Géresi Pál, a szőlészek és borászok Polyhos társulásának elnöke.

Hozzátette, a kőfalrakás azért van kihalóban, mert nagy hozzáértést igényel, és időigényes, de valószínűleg azért is, mert a környéken egyre nehezebben lehet hozzájutni az építéshez szükséges palás andezithez. Németi Viktor ágcsernyői hobbikőműves, hogy kipróbálja, hogyan kell ezt csinálni, nekilátott egy palás andezitből rakott sütőkemence építésének.

„Ez már a második próbálkozásom. Pár évvel ezelőtt az egyik királyhelmeci étterem belsejét raktam ki kővel. Rengeteg idő és türelem kell ehhez a munkához, főleg akkor, ha az ember a kövek válogatását és pattintását is maga végzi” – magyarázta a kőműves.

„Ez a módszer nemcsak a Bodrogközben, hanem a Kárpát-medence számos régiójában is honos, de már nagyon kevés helyen művelik. Ha valódi odafigyeléssel, az anyag iránti szeretettel, kellő szaktudással csináljuk, időtálló építményeket hozhatunk létre. A géresi borospincék sora a legjobb példa erre” – zárta Németi Viktor, aki a kemence kőböl rakott boltívét, akárcsak a régi mesterek, habarcs nélkül készítette.

Az alapanyagot egy régi, lebontott ház falából szerezte, majd lépésről lépésre egyenként méretre törte és pattintotta a köveket. A kemence mintegy másfél méter magas, alapja közel három hónapig épült, de még legalább két hónapba telik, mire készen lesz.