Kétszáz éves az érseki egyházmegye

Adatok vannak arra vonatkozóan is, hogy ebben az időben már működött Kassán a Domonkos szerzetesrend, templomuk is volt, valamint a ferencesrendiek is megérkeztek.

Hogy Kassa rangja alig több mint háromszáz évvel az államalapítás után milyen nagy volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Nagy Lajostól már 1347-ben megkapták a plébánosválasztásnak az egyház által is elismert privilégiumát. A szabadalomlevél 6. pontja erről így rendelkezik: „Bírjanak a plébános szabad megválasztása jogával, ha egyházuk megüresedik, s akaratuk ellenére plébános helyetteseket (segédlelkészeket) ne alkalmazzon.”

Ezt a kiváltságot a későbbi királyok is megerősítették. Tehát a plébános szabad megválasztásával és a felsőbb főpásztori hatósághoz megerősítésre felterjesztő kánoni jogával Kassa olyan privilegiumot nyert, amilyenben az egyházi törvény szerint azok részesültek, akik a templom vagy javadalom alapításának és fenntartásának terhét is magukra vállalták. A kassai városi hatóság ezen az alapon gyakorolta is mindenkor patronátusi jogait, és teljesítette az azzal járó kötelmeket, s viselte a dómmal szemben is a kegyúri terheket. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy szabadon választotta meg a plébánost és a többi lelkészeit, gondoskodott a lelkészek és az összes egyházi alkalmazott fizetéséről, megszabta és ellenőrizte működésüket, intézte a dóm anyagi ügyeit, kezelte vagyonát, alapítványait, fedezte az istentisztelet kiadásait. A magisztrátus külön engedélyétől fügött a dóm kriptáiban való temetkezés és az epitáfiumok felállítása is a dómban.

Amint az a történelemből ismeretes, Kassa 1009-től kezdve 1804-ig az egri püspökséghez tartozott, amikor az utolsó egri püspök, gróf Eszterházy Károly halála után I. Ferenc József császár javaslatára feloszlatták az egri püspökséget és helyén megalakították az egri érsekséget, melynek keretében két új püspökséget hoztak létre: a kassait és a szatmárit. VII. Pius pápa 1804. augusztus 9-én kiadott bullájában ismerte el a kassai és szatmári püspökségeket, megjelölve egyúttal azok határait is. Kassán a püspökséggel egy időben alakult meg a Kassai Székeskáptalan, amely a nagyprépost, olvasó kanonok, éneklő kanonok, őrkanonok, székesegyházi főesperes és a három mesterkanonok stallumából állt.

A kassai egyházmegye első püspökévé Szabó András esztergomi prépost-kanonokot nevezték ki, aki 1804. december 14-én vonult be a dóm szomszédságában, a Fő utca nyugati oldalán a gróf Sztáray Albert, továbbá Szép Mária, valamint Svedékné Rohinszky Teréz tulajdonosoktól megvásárolt telkek és házak átalakításával létrehozott rezidenciájába. December 18-án az ősi Szent Erzsébet-székesegyházban történt beiktatásával átvette az Abaúj, Sáros és Zemplén vármegyére kiterjedő egyházmegye kormányzását. Ez volt az az időszak, amikor Kassa is teljesen új képet nyert, hiszen ekkorra eltüntek az ötszáz éves városfalak, és a sáncok gyűrűit is fokozatosan lebontották, az Alsó-kapu teljes felszámolásával pedig egyenes út nyílt a déli külvárosba és Bárca felé. Persze a napóleoni háború hullámverései Kassát is elérték, noha távol esett a hadszíntértől. A nemesi felkelés a várost a hadi készülődések, a gabona- és hadiszerlerakatok központjává tették. A gazdátlanná lett Ferencrendi templomot például katonai élelmiszerraktárnak, a kálváriatemplomot és a Rozália-Kápolnát fegyver- és lőszerraktárnak foglalták le. I. Ferenc József császár, Magyarország és Csehország királya a gyermekeit is Kassára menekítette. 1806. február 12-én, a király születésnapján Szabó András püspök ünnepélyes Te Deomot cerebrált a kassai székesegyházban. Ferdinánd trónörökös a püspök útján 700 rajnai forintot küldött a magisztrátusnak azzal a meghagyással, hogy fordítsák a szegények megsegítésére. A trónörökös máig fennmaradt levelében így írt:

„Főtisztelendő Püspök Úr! Holnap a császárnak és királynak s az én legkedvesebb atyámnak születése napját ünnepeljük. Mint az ő legidősebb fia és első alattvalója, holnap a Barkóczy-házból én is elmegyek a templomba és az ünnepi misén a legjobb és leghatalmasabb Istennek fölajánlom imáimat, hogy annyi nép királyát és atyját épségben megtartsa. Az idők viszontagságai miatt a legjobb szülők kebléről a nemes és hűséges magyar nemzethez jutva és e városban már november 20-tól tartózkodva, valami kegyeletes jótettel akarnám a szívemnek oly igen kedves ünnepet, a béke visszatértével a jó kassai polgárok között megülni. Ezért a kassai Püspök Úrnak hétszáz forintot küldök és kérem, gondoskodjék, hogy ez az összeg úgy a városban, mint a külvárosban a szűkölködő emberek igazi szükségletének enyhítésére, a magam és a velem együtt itt lévő fiú- és leánytestvéreim nevében, alkalmas módon, különbségtétel nélkül kiosztassék. Különösen ajánlom a földművesek szegény családját. Kassán, 1806. február 11. Ferdinánd m.p.”

Szerencsére Kassát a napóleoni harcok elkerülték, de a visszavonuló orosz cári csapatok Kutuzov tábornok vezetésével egy hétig táboroztak a városban.

A kassai egyházmegye katolikusainak életében az első világháborút követően álltak be mélyreható változások, amelyek az országhatárok módosulásaiból következtek. A trianoni döntés értelemszerűen a kassai egyházmegyét is érintette, melynek jelentékeny része Csehszlovákiához került. A püspökség székhelye Kassa maradt, s 1937-ig oda tartozott az egyházmegye magyarországi része is. A teendők végzésére a Sátoraljaújhelyen székelő püspöki helynök kapott megbízatást. A magyarországi részt a hercegprímásnak rendelték alá, s az ő helyettese, Meszlényi Zoltán segédpüspök kormányozta, amíg az egyházmegye elszakadt részei 1938-ban újból egyesülhettek. Időközben a csehszlovákiai részen is változások történtek. Egyebek mellett 1939-ben eperjesi székhellyel megalakították az apostoli adminisztratúrát. Az ébredő szlovák nacionalizmus megnyilvánulásának is minősíthető, hogy az államfordulat után az öt felvidéki püspök közül egyedül a kassai püspök, Fischer-Colbrie Ágost maradt a helyén s vezette az egyház ügyeit 1925-ben bekövetkezett haláláig. Utóda Čársky Jozef püspök mint apostoli adminisztrátor került a kassai püspökség élére, aki szintén a haláláig, 1962. március 11-ig töltötte be ezt a posztot. A szocialista rendszer bukásáig, tehát 1990. február 19-ig a kassai egyházmegyének nem volt püspöke. Közben azért mégis történt néhány lényeges dolog, hiszen VI. Pál pápa 1977. december 30-án kiadott apostoli rendeletében a nagyszombati érsekséghez csatolta a kassai és a rozsnyói püspökséget, elszakítva az egritől. Az új koordinátarendszerben Alojz Tkáč lett a kassai püspök, a helyettese pedig Bernard Bober. Egyháztörténeti szempontból szintén jelentős dátum 1995. június 14., amikor II. János Pál pápa érseki rangra emeli Alojz Tkáčot.

A egyházmegye főpásztora a kassai püspökség 200 éves jubileuma kapcsán a szlovák sajtóirodának nyilatkozva a két évszázad legjelentősebb eseményének a püspökség megalakítását és 1918-at említette meg, amikor az első Csehszlovák Köztársaság megalakulásakor a püspökség új határát is kijelölték. Ide sorolta 1989-et is, amikor a kommunista rendszert sikerült Csehszlovákiában megdönteni. A szomorú események közé sorolta a XIX. század végi elmagyarosító törekvéseket, az 1938-as Bécsi-döntést, de az első és második világháború borzalmait is.

A kassai egyházmegye jelenleg 10 403 négyzetkilométer területű, melyen 576 292 római katolikus hívet tartanak nyilván. A 14 dekanástus 209 papi hivatalt irányít, melyben 408 lelkész szolgál.