Keresztény beatzenét játszik az érsekújvári Cantus et ignis

Az érsekújvári zenészek csapata a keresztény beatzene nagyjait követi, Michael W. Smith darabjait, valamint Sillye Jenőnek, a magyarországi keresztény könnyűzene, illetve a gitáros keresztény beat hazai megteremtőjének dalait adják elő.

Érsekújvár

A Cantus et ignis magyar jelentése ének és tűz.

A tíz évvel ezelőtt megalakult zenekar vezetője Tóth Lehel, akit elsősorban fotóművészként ismernek a szülőhelyén, Vágsellyén, valamint Érsekújvárban, ahol a családjával él. Tízéves lehetett, amikor először fogott a kezébe gitárt, és autodidakta módon tanult meg játszani. Az elmúlt egy évtizedben élete meghatározó részévé vált a zene. „A keresztény zene egyik válfaja az úgynevezett dicsőítő zene. Mindig is fontos szerepe volt az emberek életében ennek a muzsikának. Ha a nép harcba indult, zenészek vezették őket a csatában, és a zenéből merítettek hitet és bátorságot. A dicsőítő dalokat játszó zenész feladata kellő módon ráhangolni a hallgatóságot a közösségi találkozóra, lelki alkalomra, Isten jelenlétébe vezetni” – mondta Tóth Lehel. Az egyházi beatnek komoly hagyományai vannak a világban. A zenészek fesztiválokon, keresztény alkalmakkor, lelki napokon lépnek fel. A zenekar legújabb formációját fiatalok alkotják. Fekete Tamás zongorázik, Fehér Richárd szólógitározik, Lehel akusztikus gitáron játszik, Enricqe Del Rosario – aki a Dominikai Köztársaságból költözött át tíz évvel ezelőtt a városba – basszusgitározik. Tóth Lehel korábban a ferencesek templomában, a Pintyőke kórusban énekelt és gitározott, két-három éve a plébániatemplomban is közreműködik lelki napokon, szolgál a szentmiséken. A Cantus et ignis Dunaszerdahelyen, Pozsonyban, Komáromban is megtapasztalta, hogy a zene összeköti az embereket, nyelvtől és kortól függetlenül egymásra tudnak hangolódni általa.

Az első magyar nyelvű beatmisét Szilas Imre írta a hatvanas évek végén. A szinte táncos ritmusok sokakban nagy ellenérzést keltettek, a rendszerváltás előtt lázadásnak tekintették. A hatvanas-hetvenes évek puhuló diktatúrájában ez a zene valóban lázadás volt, és tükrözte a kor fiataljainak ízlését. Sillye Jenőnek idővel rengeteg követője akadt, egyre több, plébániákhoz köthető gitáros zenekar alakult a nyolcvanas években. A gitáros miséket a fiatalok zenéjeként, a ma zenéjeként emlegették.

Legközelebb a lakszakállasi Jácint népdalkört mutatjuk be.